Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
6. A prófécia létezése
6. A prófécia létezése 174 zelő tehetségre. S ez a legmagasabb foka az embernek s a tökéletesség netovábbja, mely az ő számára elérhető, s ez az állapot a képzelő tehetség tökéletességének netovábbja. S ez oly valami, mely semmiképp nem lehetséges minden embernél, sem olyas valami, melyet elérhetni a spekulatív tudományok s az erkölcsök javulása által, s legyenek azok mind a lehető legjobbak és legszebbek - hacsak nem csatlakozik hozzá a képzelő tehetségnek az eredeti alakzat dolgában lehető legnagyobb tökéletessége. Ismeretes előtted, hogy ezen testi tehetségek tökéletessége, melyek közzé a képzelő tehetség is tartozik, az azon tehetséget hordozó szerv׳ vegyülékeinek legjobbikától, valamint az arányok legjobbikától, nem különben az anyagok legtisztábbjától függ, mellyel bír, s ez oly tárgy, melynek veszteségét helyre ütni vagy hiányát pótolni komiányzás által semmiképp nem lehetséges. Mert a szervre nézve, melynek vegyüléke rossz volt alakulása kezdetén, az azt jóvá tevő komiányzás célja, hogy az egészség némi fokán tartsa fenn azt, nem pedig, hogy azt állapotainak legjobbjára visszahelyezze, de ha erőtlensége, aránytalansága, helyzete vagy önmagától, illetőleg anyagának lényegéből ered, melyből keletkezett, erre nézve nincs semmiféle okoskodás. Te mind ezt tudod, s nincs is haszon annak bővebb magyarázatából. Ismered továbbá eme képzelőtehetség működését, amennyiben az érzéki tárgyakat az emlékezetben megtartja, hogy összetételeket hozzon létre, s hogy ami természetében van, képleteket alkothasson. Működésének legfontosabb és legbecsesebb része akkor nyilvánul amidőn az érzékek nyugosznak s működésükben szünetelnek, ilyenkor aztán reá hat valamely befolyás - készültsége arányában, s ez az oka az igaz álmoknak s ugyancsak a próféciáié is. Csakhogy különbözik ez a több és kevesebb, de nem a nem tekintetében. Ismered a bölcsek mondásának vonatkozását: "Az álom egy hatvanad részi a prófétiának". Már pedig két neme tekintetében különböző tárgyra nézve nem lehet szó arányról, nem való, hogy azt mondja valaki, az ember tökéletessége annyival meg annyival kétszer olyan, mint a ló tökéletessége, s már a Brésit rábában ismételték ezt az eszmét, mondván: "Az álom a prófécia éretlen gyümölcse” s ez találó hasonlatosság. Mert az éretlen gyümölcs maga a gyümölcs és egyede, csakhogy lehűllőtt mielőtt tökéletesen megérett volna; szintúgy a képzelő tehetségnek álom közben való működése ugyan olyan, mint a prófécia közben, csakhogy amaz röviden tart s nem jut el a végére. De minek is értesítselek én erről az ő szavaik útján, s hagyjam figyelmen kívül a Tóra mondásait, péld.:263 "Ha egy próféta közületek való, látományban ismertetem meg magam vele, álomban szólok hozzá. íme tehát közölte velünk Isten a prófécia valóját és miségét, s tudtunkra adá, hogy az tökéletesség, mely álomban vagy látományban létre jő. A szó látomány (wäre) "lát" (röé)-ból ered, az pedig annyit jelent, hogy a képzelő tehetség eljutott a működés olyan tökéletességéhez, hogy a dolgot úgy látja, mintha kívül léteznék, s a dolog melyet lát, olyan lesz, mintha külső érzés útján jutott volna hozzá. S e két rész, t. i. a látomány és az álomban, állanak a prófécia fokai valamennyien, s mint még meg fog magyaráztatni. Tudva levő dolog, hogy a tárgy, mellyel az ember ébersége idejében, érzékeinek felhasználásával serényen foglalkozik, mely körül buzgólkodik, s mely óhaja tárgyát képezi, ugyanaz, mellyel a képzelő tehetség alvás közben, mely alatt az intellektus rája kifoly, készültsége arányában foglalkozik. Ezt példákkal igazolni és e felett szavakat szaporítni fölösleges, mert ez ismeretes dolog, melyet minden ember tud, s ez hasonló az érzékek felfogásához, mely felett nem vitatkozik ember, aki józan ésszel bir. Ezen előzetek után tudni való, hogy szó van oly egyénről az emberek közlik, kinek agyvelőbeli állaga, eredeti teremtésénél fogva lehető legjobban van arányosítva úgy anyagának tisztasága, mint minden egyes részének sajátos vegyüléke, továbbá mennyi-263 4Mózes 12:6.
