Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)

6. A prófécia létezése

173 Maimonidész: A tévelygők útmutatója goknak, s azok módjára megy végbe, mert a természet rendje az, hogy mindenki, aki testalkata következtében arra való, s nevelése és tanulmánya folytán arra képeztette ma­­gát - próféta legyen. Az pedig, ki abban akadályozva lett, olyan, mint aki abból akadá­­lyozva lett, hogy kezét megmozgassa, mint Jerobeam, vagy ki a látásban megakadá­­lyozva lett, mint Áram királyának tábora, mely Elizaeust keresni ment.א'ב Hogy pedig alapelv az értelmi és erkölcsi dolgokban való előkészület és tökéletesség, mutatja ama mondás: ״A prófécia nem nyugszik, hanem csak is bölcsen, hiszen és gazdagon”. Már mi ezt, magyaráztuk a Mischnához írt értekezésünkben, s a nagy munkában, s arról szóltunk, hogy a prófétatanítványok mindég foglalkoztak az elkészüléssel. Hanem, hogy maga az elkészült is akadályozva lehet, s prófétává nem lesz, ezt megtudhatod Baruch Neriah fiának esetében, mert Jeremiás után indult, aki vele gyakorol, előkészítette őt, és tanította, amaz pedig remélte, hogy próféta lesz, de akadályozva lett, amint meg van írva:258 259 ״Kifáradtam sóhajomban, nyugalmat pedig nem találtam”, mondva lett pedig neki Jeremiás által:260 ״így szól az Örökkévaló: Akképen szólj hozzá: Te keresesz ma­­gadnak nagyságot, ne keresd”. Szabadságunkban áll azt mondani, hogy ez magyarázata annak, miszerint a prófétia Baruchra való tekintettel - nagyság, hasonlóképpen mondani lehet, hogy ama mondás: Még prófétái sem találtak látományt az Örökkévalótól onnan ered, mert száműzetésben voltak, amint azt fejtegetni fogjuk. Hanem találunk több he­­lyeket, részint szentírási helyeket, részintbölcsészek szavait, melyek mind emez alapból t.i. hogy Isten prófétiára indítsa azt, akit akar, és akkor, amikor akarja, föltéve, hogy az rendkívül tökéletes és kimagasló ember, ellenben a köznép tudatlan embereinél ez - szerintünk - lehetetlen, azaz, hogy közülük valaki próféta legyen épp oly lehetetlen, mint hogy szamár vagy béka legyen próféta. Ez a mi álláspontunk, hogy t.i. elengedhe­­tetlen az öngyakorlat vagy tökéletesedés, s csak így lehetséges aztán, hogy Isten határo­­zata illetőn valósuljon... Ami a Sinai hegyen való jelenetet illeti, jóllehet valamennyien látták a nagy tüzet, s hallották a félemletes s ijesztő hangokat - csoda útján - nem érte el prófétia rangját, hanem csak is az, aki arra való volt, s ez is csak fokonként. Hiszen látod, az monda­­tik:261 "Menj fel az Örökkévalóhoz te Áron, Nadab és Abihu és hetven Izráel vénei kő­­zül”. Ő a legmagasabb fokon volt, amint mondva van:262 ״És Mózes magában közele­­dett az Örökkévalóhoz, de ők nem léptek közel”. Nálánál alantabban voltak Nadab és Abihunál, a többi emberek meg alantabban ezeknél, tökéletességük foka szerint. A böl­­esek azt írják: ״Mózesnek külön korláta volt, Áronnak ismét külön korláta volt”. S miután úgy esett, hogy a Sinai hegyen való jelenetet fölemlítettük, figyelmet kel­­tünk arra nézve, ami a szentírási helyek és a bölcsek szavaiból megfelelő elmélkedés útján kiviláglik - külön fejezetben. 2. rész 36. fejezet A prófécia valós jelentése Tudd meg, hogy a próféta valójában s az ő misége kifolyás, mely Istentől eredvén van a cselekvő intellektus közvetítésével elébb az elmebeli tehetségre hat, s aztán a kép-258 2Királyok 6:18. "59 Jeremiás 43:3. 260 LJo. 4:5. 261 2Mózes 24:1. 262 LJo. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents