Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
6. A prófécia létezése
6. A prófécia létezése 168 csolatára és a túl világi boldogságára utal. Ismáéllel nem kötött szövetséget, sem Ézsauval, még ha boldogok is lettek. E föld miatt volt ellenségeskedés Jákob és Ézsau között az elsőszülöttséget és áldást illetően, míg el nem lett vetve Ézsau, ereje ellenére is, Jákobbal szemben, bár ő gyönge volt... Vajon látod-e, hogy Ábrahámot, amikor tekintélyes lett és kapcsolatban kellett lennie az isteni renddel, mert a választottak magja lett, hogyan hozták országából erre a helyre, hogy itt érje el a tökéletesség teljességét? A földműves is így találja meg a jó gyümölcsű fa gyökerét a pusztaság földjében és szállítja át a jó földbe, melynek feladata, hogy ilyen gyökereket teremjen és növeljen nagyra, de már nem pusztai, hanem kerti növényként, hogy immár bőven termő legyen, miután keveset termő volt, az is az időtől és a helytől függően. Ekként maradt meg a prófétaság is [Ábrahámj utódai közt Erec Jiszráélben, számosak lévén, mindaddig, ami Erec Jiszráélban maradtak és amíg a segítő körülmények is megvoltak: a tisztaság, az istentiszteleti cselekmények, az áldozatok, és főként a Sechina. 3. értékezés A zsidó jámbor nem aszkéta 1. Mondta a rabbi: Isten kiválasztott szolgája nálunk nem vonul el a világtól, nehogy a világ és maga számára teher legyen. Nem gyűlöli saját életét, amit pedig Isten jóságában adott neki, hogy megerősítse ígéretét: napjaid számát teljessé teszem és sokáig fogsz élni. O tehát szereti a világot és a hosszú életet, mert ez teszi lehetővé, hogy elnyerje a túlvilági [életet]. Minél több jót tesz, a túlvilági javaknak annál magasabb fokát nyeri el. Vágya persze az, hogy elérje Chánoch rangját - róla mondatott: Chánoch Istennel járt251 - vagy Illés rangját, aki mindentől megszabadult, hogy elkülönülhessen az angyalok társaságával. Nem érzi magát elhagyottnak egyedüllétében és magányában, hanem inkább a tömegben szorong és elhagyatott, mert nélkülözi az őt az evéstől és ivástól megszabadító égi királyság látványát. A hozzá hasonlóknak való a tökéletes magány, de ők talán még a halált is kívánják, ha elérték azt a végső fokot, ami után már nincs további szint, amire még vágyni lehetne. A tudósok és a filozófusok is szeretik az egyedüllétet, hogy gondolataik tiszták lehessenek, következtetéseikkel helyes konklúziókra jussanak és világos tudásra tegyenek szert ott is, ahol még kételyeik maradtak. Ennek ellenére találkoznak tanítványaikkal, akik ösztönzik őket a további kutatásra és a tanulásra, mint ahogyan azok is, akik a vagyónt gyűjtik, nem szeretnek másokkal foglalkozni, mint akik velük kereskednek és velük együtt gazdagodnak. Ezt a fokot érte el Szókratész és a hozzá hasonlók. Ezek olyan személyek, akiknek a rangjára ma senki sem vágyhat. De bizony amikor az Istenség a szent földön, a profétaság fölvételére kész nép között lakozott, akkor voltak olyan természetű emberek, akik nem teljesen magányosan, hanem a hozzájuk hasonlókkal összejőve elvonultak a pusztába és egymást segítették a Törvény megismerésében, valamint olyan cselekedetek végrehajtásában, amelyek közelebb vitték őket a szentség és a tisztaság rangjához. Ők voltak a próféta-iijak. 251
