Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
11. Jutalom és büntetés
261 Jehudá Hálévi rabbi: Kuzári tehetetlenségtől és a hanyagságtól. Ne hivatkozz arra, ami csak elvétve és ritkán következik be, véletlenül és járulékosan, ti. hogy elpusztul a határozott, de épségben megúszsza a figyelmetlen hanyag. A 'biztonság' nevében olyasmit jelent, ami nincs meg a 'veszély' nevének jelentésében. Az értelmes ember nem fog a biztonságos helyről a vészélyes helyre menekülni, de a veszélyes helyről elmenekül a biztonságos helyre." Ha van is a veszélyes helyen biztonság, arra azt mondják, hogy ritka. Ha pedig a biztonságos helyen következik be pusztulás, arra azt mondják, hogy nem tennészetes. Az összeszedettség kötelező. Az összeszedett viselkedés egyik oka ez a [most előadott] nézetem, ha valaki ezt elfogadja. A hanyag viselkedés egyik oka pedig az ennek a nézetnek ellentmondó nézet. Mindez azonban egy láncolaton keresztül Istenhez nyúlik vissza. Ami pusztán [isteni| elhatározásra történik, az a szokatlan és a csoda. Ebben nem találhatók meg a közbülső okok. Néha talán rá van kényszerítve, mint Mózesnek az éhezéstől való megőrzésére, amikor negyven napon keresztül böjtölt. Ilyen volt Száncheriv katonáinak pusztulása minden látható ok nélkül, de isteni okok miatt, amelyek tudatlanságunk miatt nem számítanak oknak a mi szemünkben. Ezekről mondják, hogy "ember tervez, Isten végez", mivel nem használnak ezekben az esetekben a készületek, a kézzel fogható készüléteket értve ezen. Ami azonban a leüti készülődést illeti, értve ezen a törvény titkait, ez annak a számára, aki ismeri és birtokolja azokat, hasznosak, jó eredményhez vezetnek és távol tartják a rosszat. Ha az ember körültekintő a közbülső okokkal kapcsolatban, miután tiszta szándékkal Istenre hagyja azt, amitől fél, az helyesen jár el, nem hibázik. Aki azonban a veszélybe rohan Istenre hagyatkozva, [annak azt mondhatjuk, hogy az ilyen vétkezik az ellen, hogy meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket. Aki pedig helytelennek tartja] engedelmességet parancsolni annak, akiről előre tudja, hogy engedetlen vagy engedelmes lesz, annak azt [mondhatjuk], hogy ez nem fölösleges. Már elmondtuk és bizonyítottuk, hogy az engedetlenség vagy az engedelmesség a közbülső okok révén jön létre. Az engedelmes engedelmességének oka az engedelmességre fölszólító parancs... Ugyancsak előre tudja, hogy az engedetlen a közbülső okok miatt lesz engedetlen, vagy azért, mert rosszakkal barátkozik, vagy azért, mert a testnedvek rossz keveredése tartja rabságban, vagy azért, mert hajlik a restségre és tunyaságra, tehát megintése engedetlensége csökkenéséhez vezethet. Közismert dolog, hogy az intelem minden esetben hat a lélekre, az engedetlennek a lelke az intést hallva, még ha rendkívül kis mértékben is, de hatását nem kerüli el. Főleg akkor, ha az intelmet egy tömeghez intézik, mert abban minden esetben van egy fogékony, akinek használ, így nem volt hiába való.
