Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
11. Jutalom és büntetés
11. Jutalom és büntetés 258 Jehudá Hálévi rabbi: Kuzári: A kazár király értekezései - Érvek és bizonyítékok a megvetett vallás védelmében A determináció és a szabadakarat paradoxonja 5. értékezés 19. Mondta a Kazár: Ez emlékeztetőnek elég. Kétségkívül ez az, amit a lélekről és az értelemről mondtál és ezek azok az alapelvek, amelyeket megőriztél mindabból, amit mások mondtak. Én azonban csak a te véleményedet és a te hitvallásodat kérem tőled. Említetted, hogy készen állsz erre és az ehhez hasonló vizsgálódásokra. Azt hiszem, úgy sem tudod megkerülni a végzet és a szabad akarat kérdésének vizsgálatát, mivel ezen a kérdésen múlik az emberek cselekedete. Mondd hát a véleményedet erről! 20. A rabbi így’ válaszolt: A lehetséges természetét csak a prepotens vagy ingatag ember tagadja, aki azt mondja, amiben maga sem hisz. Készülődéséből láthatod, hogy miben reménykedik, vagy mitől fél. Ez mutatja meg, hogy ő is hisz abban, hogy van olyan dolog, ami lehetséges, amire hasznos előre fölkészülni. Ha a végzetben hinne, akkor megadná magát előtte, akkor például nem védekezne fegyverrel az ellenség ellen, élelemmel az éhezés ellen. Ha az a véleménye, hogy a készülődés szükségszerű annak, aki készülődik, a készülődés elhanyagolása pedig szükségszerű annak, aki nem készülődik, akkor elismerte a közbülső okokat, és azt, hogy a következmény fönnállása ezektői függ. Az akarat a közbülső okokba fog ütközni. Ha igazságos és nem akaratos, akkor be kell ismernie, hogy szabad döntési jogot kapott a számára lehetséges dolgokkal kapcsolatban. Ezeket megteheti, ha akarja, de elhagyhatja, ha akarja. Ebben a hittételben nincs semmi kényelmetlen sem az isteni döntéssel szemben, mivel minden attól függ, bár különböző formákban, amint azt mindjárt megvilágítom. Azt mondom, hogy minden okozat okhoz köthető, mégpedig kétféle logikai módszerrel: vagy az. első intenció szerint, vagy egy láncolaton keresztül. Az első módra példa az állatok és növények, valamint az égitestek körében [megfigyelhető] világos rend és rendszer, amit az értelmes vizsgálódó ember nem tud a véletlennel, hanem csakis egy bölcs Teremtő szándékával magyarázni. O mindent a maga helyére tesz és mindennek megadja azt, ami kijár neki. A másikra példa az, hogy ez a tűz elégeti ezt a fát. A tűz ugyanis egy finom, meleg, tevékeny test, a fa pedig egy széteső, passzív test. A finom, forró, aktív dolga az, hogy hasson a széteső [testre], a forró, száraz feladata az, hogy melegítsen és megszüntesse a passzív nedvességét, míg részei szét nem esnek. Ha kereséd ezeknek a cselekvéseknek és elszenvedéseknek az okait, akkor azokat föltétlenül meg fogod találni, sőt talán még azok okainak az okait is megtalálod, míg el nem jutsz az égitestekhez, majd az égitestek okaihoz, végül az első okhoz. Helyesen mondja valaki, hogy a mindenség Isten rendelése szerint van, és helyesen mondja más, anélkül,