Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
1. Biblia
A zsidó tudományok 40 se szolgád vagy szolgálólányod31, se jószágod12, se jövevényed33, aki kapuidon belül tartózkodik34 - 11. mert hat nap alatt alkotta meg az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, a hetedik napon pedig megpihent3־. Ezért áldotta meg és tette szentté36 az Örökkévaló a szombat napját3 . 31 se szolgád vagy szolgálólányod. V. ö. 5Mózes 5:14. Nemcsak a gyermekek, hanem a szolgák is, akár izraeliták, akár pogányok, sőt a teherhordó állatok is részesülnek a szombati nap nyugalmának áldásában; lásd a 23:12-hez szóló magyarázatot. ,,A szombat határtalan jótéteménye az emberiségnek és a vallás legnagyobb csodája. Semmi sem látszik egyszerűbbnek, mint ez az intézmény, hogy a hat munkanap után a hetedik napon pihenjenek. És mégsem jött rá a világ egyetlen törvényhozója sem erre az eszmére. A görögök és a rómaiak egyenesen nevetségesnek tartották” (B. Jacob). — jószágod. A zsidóság dicsősége, hogy évezredekkel előbb, mint bárki más, teljesen felismerte az ember kötelességeit néma barátaival és segítőivel szemben; lásd 5Mózes 5:14. 33 se jövevényed. A nem-izraelita, aki magára vette a hét noáchida törvény megtartását; lásd 12:48. Noha a szombat nem tartozik azon törvények közé, amelyeket meg kell tartania, mégis élvezi a szombati nyugalmat, önmagáért, mint emberi lény. 34 aki kapuidon belül tartózkodik. A város határain belül. 35 megpihent. Bölcseink szerint a szombat megtartása által tanúságot teszünk amellett, hogy hiszünk Istenben, a világegyetem Teremtőjében, (V. ö. Jálkut Jitro 296.) Istenben, aki nem azonos a természettel, hanem a természet felett áll, annak alkotója és uralkodója. Talmudi misztikusok elmondják, hogy az ég és a föld teremtésénél az anyag elszabadúlt és egy isteni hang rákiáltott: ״Elég! Eddig és ne tovább!” (Chágigá 12a.). Az ember Isten képmására alkotva Őáltala a teremtés erejével ruháztatott fel. De az ő kis univerzumában is az anyag folyton kisiklik kezéből, azzal fenyeget, hogy legyőzi a lelket és fölébe kerül. A szombat által, amelyet zecher lömáászé brésit ״emlékeztetés a teremtés művére” névvel jelölnek meg, fel vagyunk ruházva isteni hatalommal, hogy azt mondjuk ״Elég!” a környezet minden lázadó követelésére, mert emlékeztetést nyerünk arra, hogy le tudjuk győzni mindazokat az anyagi hatalmakat, amelyek elnyomhatnának bennünket. 36 tette szentté. Felruházta megszentelő erővel. A szombat szentségének nyomai láthatók a zsidó lelkeken. Jesájá úgy beszél a szombatról, mint ״gyönyörűségről”; a liturgia pedig úgy írja le a szombati nyugalmat, mint a ״szeretetben és az áldozatkészségben, az igazságban és a hűségben, békességben és a megenyhülésben, a megnyugvás és a biztonság érzetében megerősítő pihenést”. ״A szombat mennyországot plántált minden zsidó házába, megtöltvén azt sokáig várt, örömmel üdvözölt békével; minden otthont szentéllyé varázsol, ahol az atya a pap és az anya, aki meggyújtja a szombati gyertyát, a világosság angyala” (B. Jacob). A szombat elűz gondot és fáradtságot, szomorúságot és bánatot. Szombaton tilos a böjtölés (kivéve az Engesztelés napján, amely mint a szombatok szombatja, felfüggeszti a rendes szombatok szabályát); úgyszintén szünetel minden gyász a szombati napon. A három szombati étkezésnek mindegyike kötelező vallási cselekedet (micvot), amelyet vallásós zsidó otthonokban asztali dalok zmirot kísérnek. A szombat szellemi hatását a régiek nösámá jötérá-nak ״külön léleknek” nevezik, amelyet a zsidó erre a napra kap. Tudatlan és rosszakaratú kritikusok elítélik a rabbinikus szombattörvényeket számtalan aprólékosságuk és elviselhetetlen ״terhük” miatt. Ezek az intézkedések azonban igazolják önmagukat; mert annak a zsidónak, aki valóban lelkiismeretesen megtartja mindezeket a szabályokat, és csakis az ilyen zsidónak, megvan a szombati nyugalma. Az említett szombati törvények formaságairól egy német protestáns teológus nemrég ezt írta:
