Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 54 binikus rendszer szétesésével az adott rendeletek érvényesítésének lehetősége leszűkült, előfordulhatott, hogy egyes rabbik rendeletét a környék közösségei elfogadták, de mások nem. E különbségeket nemcsak a földrajzi távolság teremtette meg. Egy adott közösség társadalmi és kulturális beágyazódása az egyik helyen nagymértékben eltérhetett a másiktól, így könnyen előfordulhatott, hogy egy adott rendeletre szükség volt az egyik helyen, ám értelmét veszítette a másikon. Két olyan példát érdemes kiemelni, amely az európai és az észak-afrikai zsidóság életvitele közötti különbségeket sokáig karakterisztikusan meghatározta. Az egyik Rábbénu Gersom híres rendelete a többnejűség tilalmára,2 amelyet az európai társadalmi normákra tekintettel és az ebből adódó kulturális hatásokát figyelembe véve hozott, de érthető módon ez csak az európai zsidóság körében terjedt el, és vált kötelező érvényűvé.3 A másik a peszáchi kitniot (hüvelyesek) tilalma4, amit a peszáchi kovászos (cháméc) tilalmának megerősítéseként hoztak5, és ugyancsak az európai askenáz zsidóság körében terjedt el. 2. Piszké din (döntvények) A második kategória az adott közösségben felmerült háláchikus kérdés kapcsán hozott döntés, ami sok esetben eltérhet egy másik közösségben hozott döntéstől. Ilyen különbségek mutathatók ki például a különböző liturgikus szokások között, amelyekben az egyik legmeghatározóbb kérdés például, hogy egyes imarészek betoldása a fő imarészbe megszakításnak számít-e vagy sem. A mai minhág-beli eltérések döntő többsége a liturgiával kapcsolatos. Sok esetben a liturgikus különbségeknek úgynevezett kabbalisztikus okai is lehetnek.6 Azaz nem háláchikus megfontolásból, hanem az imának vagy az adott gyakorlatnak a Kabbala, a zsidó misztika irányvonalához való igazítása érdekében alakulnak ki bizonyos szokások. 3. Minhág jiszráél (a zsidó nép hagyományai) A harmadik és egyben legkötetlenebb kategória azoknak a szókásoknak a csoportja, amelyek általában nem háláchikus okokból, hanem az előbb említett Kabbala figyelembevételéből vagy