Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan

Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 54 binikus rendszer szétesésével az adott rendeletek érvényesíté­­sének lehetősége leszűkült, előfordulhatott, hogy egyes rabbik rendeletét a környék közösségei elfogadták, de mások nem. E különbségeket nemcsak a földrajzi távolság teremtette meg. Egy adott közösség társadalmi és kulturális beágyazódása az egyik helyen nagymértékben eltérhetett a másiktól, így könnyen előfordulhatott, hogy egy adott rendeletre szükség volt az egyik helyen, ám értelmét veszítette a másikon. Két olyan példát érdemes kiemelni, amely az európai és az észak-afrikai zsidóság életvitele közötti különbségeket sokáig karakterisztikusan meghatározta. Az egyik Rábbénu Gersom hí­­res rendelete a többnejűség tilalmára,2 amelyet az európai társa­­dalmi normákra tekintettel és az ebből adódó kulturális hatáso­­kát figyelembe véve hozott, de érthető módon ez csak az európai zsidóság körében terjedt el, és vált kötelező érvényűvé.3 A másik a peszáchi kitniot (hüvelyesek) tilalma4, amit a peszáchi ková­­szos (cháméc) tilalmának megerősítéseként hoztak5, és ugyan­­csak az európai askenáz zsidóság körében terjedt el. 2. Piszké din (döntvények) A második kategória az adott közösségben felmerült háláchikus kérdés kapcsán hozott döntés, ami sok esetben eltérhet egy má­­sik közösségben hozott döntéstől. Ilyen különbségek mutatha­­tók ki például a különböző liturgikus szokások között, amelyek­­ben az egyik legmeghatározóbb kérdés például, hogy egyes ima­­részek betoldása a fő imarészbe megszakításnak számít-e vagy sem. A mai minhág-beli eltérések döntő többsége a liturgiával kapcsolatos. Sok esetben a liturgikus különbségeknek úgyneve­­zett kabbalisztikus okai is lehetnek.6 Azaz nem háláchikus meg­­fontolásból, hanem az imának vagy az adott gyakorlatnak a Kab­­bala, a zsidó misztika irányvonalához való igazítása érdekében alakulnak ki bizonyos szokások. 3. Minhág jiszráél (a zsidó nép hagyományai) A harmadik és egyben legkötetlenebb kategória azoknak a szó­kásoknak a csoportja, amelyek általában nem háláchikus okok­ból, hanem az előbb említett Kabbala figyelembevételéből vagy

Next

/
Thumbnails
Contents