Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan

Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig

40

A rendszeren kívüli vita legalább annyira destruktív tud lenni, mint amennyire kifejezetten konstruktív a rendszeren belüli disputa. A talmudi bölcsek között találunk folyamatosan visszatérő vitapartnereket, akik a háláchá szinte minden területén ellentétes álláspontot képviselnek. A legközismertebb talán Bét Sámáj és Bét Hilél, de ugyanilyen Ráv és Smuél vagy Abájé és Rává. Az igazság, a háláchá megtalálásához látszólag szükség van a vitára,14 és ez az, ami a Babilóniai Talmud egészét nagymértékben jellemzi.

A háláchá rendszerén belüli vita tehát kifejezetten építő, így tehát jellemző. Ennek ellenére egy kissé mélyebb vizsgálat után fellelhetjük, hogy - a Talmud megállapítása szerint - a viták valójában a nem eléggé alapos tanulás és elmélyülés eredményei. ״Amióta elszaporodtak azok a tanítványok, akik nem kellően tanulnak, azóta meggyarapodtak a viták Izraelben.” A közismert Sámáj és Hilél között sem nagyon bontakozott ki vita15, a viták inkább tanítványaik között alakultak ki.