Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 24 dolatvilág? Milyen szerepe van a zsidó nép vallástörténeti fejleményeiben, beleértve a 19. század magyarországi eseményeit is? Ezt tekintjük át az alábbi fejezetekben. A TAN KÖZVETLEN ÁTADÁSA A Biblia leírásából kiderül, hogy a zsidó nép egésze, gyerekek és felnőttek, férfiak és nők, közel kétmillióan5 voltak jelen a Szináji6 Kinyilatkoztatás7 pillanatában. A zsidó filozófia és homiletika szerint8 ennek az eseménynek olyan fontos spirituális jelentősége volt, hogy nemcsak a már megszületett, hanem még a meg nem született lelkek is jelen voltak a Kinyilatkoztatáskor, ezzel is kiemelve, hogy a zsidó nép egésze a Tórát valóban első kézből kapta meg. A Midrás szerint9, ha csak egyetlen zsidó is hiányzott volna a nép egészéből, a Tóraadás meg sem történhetett volna, hiszén Isten mindenkinek közvetlenül10 adta a Tórát. Jehuda Hálévi11, középkori zsidó filozófus a Kuzári12 című könyvében hívja fel figyelmünket egy alapvető különbségre a zsidó vallás kezdete és a többi vallás alapjai között. A következőképpen fogaimáz: ״A Tízparancsolatot az egész nép közvetlenül kapta meg. Nem egy próféta közvetítésével, hanem egyenesen Isten szájából.. .”13. A zsidó vallást megalapozó Tízparancsolat isteni mivoltának védjegye a Kuzári szerint a kollektive közvetlenül - és nem egy személy (próféta) közvetítésével - adott isteni kinyilatkoztatás páratlan mivolta. A kinyilatkoztatás e megdönthetetlen jellege a zsidó törvényhozásban és a zsidó vallás felépítésében, illetve a zsidó nemzedékek bölcseletéinek egymásra épülésében mindmind rendkívüli módon érzékelhető. A zsidó vallásban ebből ered a leírott szó felülmúlhatatlan ereje, a Tóra, az írott Tan abszolút autoritása és megdönthetetlensége. MÓZES HITELESSÉGE A Tóraadás ״személyes” megtörténtét követően Mózes felment a Szináj hegyre, hogy írásban is átvegye a Tízparancsolatot.
