Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében
101 III. rész. Berlintől Hamburgig reformokat vádolja. Ezek a vádak elfogadhatatlanok voltak Chorin számára, ezért azon nyomban nekiült megcáfolni őket, majd az elkészült művet ״szétküldte Izrael népének”. A tanulmány fúrcsamód éppen Libermann kezébe került, aki hogyhogy nem, éppen a témába vágó Nogá cedek összeállításán fáradozott. Libermann nagyon megörült a műnek, és azon nyomban elküldte saját szerzeményét, az Or riogat Chorinnak, aki dicséreteket zengett a műről, és dicsőítő versei45 meg is jelentek a könyv elején. A harmadik - leghitelesebbnek tűnő - változat szerint a Nogá cedekbe responsumokat gyűjtő felhívás az óbudai Münz rabbitól került Chorinhoz.46 Münz a felhívást megkapta, de nem válaszolt rá, elküldte Chorinnak is azzal a figyelmeztetéssel, hogy ő se reagáljon. Chorin azonban kapott az alkalmon, és - mestere utasításának ellenére - azonnal írt Libermann-nak, de irományát a második változatban részletezett történetbe burkolta, hogy ezzel védje magát Münz mestere haragja elől. Mondván, hogy ő egy létező ellenirománnyal vette fel a csatát, nem pedig Libermann kérésére írt. A Chorin által írt Kínát háemet volt talán a legkárosabb mű az ortodox rabbik szemében, több okból is kifolyólag. Egyrészt Chorin mint főrabbi, ״több rabbinikus könyv szerzője” írja szerzeményét, továbbá stílusában a hagyományos rabbinikus responsum nyelvezetét használva, nyolc pontba szedve, olyan pátosszal védi a reformtörekvéseket, hogy azokban még a magyarázkodás legkisebb jele sem érezhető. Sőt erős kritikával illeti a régi rendszer zsinagógái hagyományait, s mindezt vallásesztétikai alapokra helyezve. Szavaival azt a benyomást kelti, hogy ideológiáját vallási buzgósága alapozza meg olyanynyira, hogy a reformereket ״Isten szava félőinek” titulálja, majd azt írja: ״Erősödjetek meg, és ne gyengüljön meg kezetek, mert nagy a jutalma tetteiteknek! Ne féljetek, ne ijedjetek meg, mert az Örökkévaló harcol majd értetek, hogy segítsen benneteket!”47. Más szóval Chorin a hitbuzgóság köntösébe bújik, és valójában írásában nem találhatók a háláchával szoros értelembe vett ellentmondások. A tüzetesebb vizsgálat után mégis felfedezhetjük, hogy a mindenáron való engedménytétel az érve