Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
Holländer György: Nem holt nyelv a héber! 67 lamban ma is használt nyelv.” Az izraeli Even Sosán-féle értelmező szótár szerint pedig: „a zsidók ősi történelmi nyelve, amelyen a Biblia, a Misna és a héber irodalom más alapművei létrejöttek és megíródtak. A héber a szétszóratás alatti dermedtségéből a legutolsó nemzedékek idején kelt életre, és jelenleg Izrael Állam hivatalos nyelve.” Az idézetek tényalapja, hogy a héber „egyedüli a világ nyelvei között abban, hogy a mai héber anyanyelvű óvodás korú gyerek megérti, amit a Bibliából olvasnak fel neki, es a ma héberül beszélők fordítás es előzetes nyelvtani tanulmányok nélkül megértik a 3000 évvel ezelőtt írt szövegeket.”"2 Ezért nincs fordítás az izraeli hadsereg katonái számára hivatalosan kiadott Bibliában sem. A Tórából vett és legalább 3000 éves szövegű „Smá Jiszráél!” - imát a mai nyelven sem lehetne másképpen megfogalmazni. Vagy egy másik közvetett bizonyíték. Az ultraortodox zsidóságnak az a része, amely Izraelben sem hajlandó héberül beszélni, szintén az ősi és a modern nyelv azonosságára hivatkozik. A jiddis a beszéd, a héber az írás nyelve Természetesen 3000 év alatt a héber sokat változott. Hosszú ideig csak kevesen beszélték. Szakaszai a bibiliai, a misnai, a rabbinikus és a modem - akár külön nyelvekként is felfoghatók"3 (mint az ó-angol és a közép-angol), de azért még héber marad. Sosem volt olyan zsidó nemzedék, amely elődeitől ne kapta, utódainak át ne adta, valamilyen célra ne használta vagy teljesen elfelejtette volna. A héber egysége leginkább ebben a folytonosságban fejeződik ki. Nem minősíthető a héber holt nyelvnek azon az alapon sem, hogy „a szemünk láttára szorult vissza a hétköznapi családi használatból a szakrális szférába." Csak kicsit kell kitágítanunk a szemhatárt, és máris megjelennek előttünk az Angliától Kínáig vagy a mohamedán világból a keresztény világba utazgató kereskedők, akik az útjukba eső minden zsidó közösséggel héberül vették fel a kapcsolatot. De nem tartozik a „szakrális” szférába a Schulhof Izsákhoz hasonló számtalan szerző naplója, útleí- 112 113 112 Hájim Rábin, idézett mű. 113 ..A Tóra nyelve egy dolog, a bölcsek nyelve más dolog” - babiloni Talmud. Ckulin 137b.
