Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
Zsidó ismeretek tára 66 Történelem Nem holt nyelv a héber! Holländer György Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához Tisztelt Tanár úr! A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt módunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kijelentéséről: „Holt nyelvekkel foglalkozom, az ókori Mezopotámia, Elő-Ázsia nyelveivel. Ezek mind olyan nyelvek, amelyek a szemünk láttára haltak ki (mint a héber, az arámi) illetve szorultak vissza a hétköznapi családi használatból a szakrális szférába.”"0 Nagyon meglep, hogy Ön, az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának es az ELTE Asszíriológiai es Hebraisztikai Tanszékének vezetője a hébert a holt nyelvek közé sorolja. Az óvodás is megérti a 3000 éves bibliai szövegeket Ellenvéleményemet és kérdéseimet azért fogalmazom meg nyilvánosan, mert egyetértek Hájim Rabinnal, a Héber Egyetem tanárával abban, hogy „a mai nyelvünket az ősi források nyelvével összekötő kapcsolat rendkívüli fontosságú társadalmi és pszichológiai szempontból, mert ez a kapcsolat fűzi össze a ma Izraelben beszélt nyelvet Izrael népének történetével.”110 111 A Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) meghatározása szerint a héber, „az ókori zsidóság sémi nyelve, az izraeli rítusban és Izrael ál110 Gondolatjel, lásd a 168 óra 1991 okt. 8-i számát. 111 Hájim Rábin, Irányzatok és problémák a héber kutatásában és oktatásában. Tudományos előadás, Varsó, 1980, héberül.
