Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)

Történelem

Eisler Mátyás dr.: Héber nyelv Magyarországon

65

Az asszimiláció és az elmagyarosodás Másnemű tudományos művek sokkal ritkábban keletkeztek héber nyelven: a zsidók gyors elmagyarosodása miatt itt nem volt sem mód, sem szükség a tudományok héber nyelven való művelésére és terjesztésére. Az utolsó évtizedben Erdélyben történt kísérlet a héber nyelv felélesztésére iskolai tan nyelvűi való bevezetése útján, a sikert ígérő kezdés azonban nyomasztó külső körülmények ellenhatása miatt egyelőre nem vezetett eredményre. A héber nyelvtudomány Magyarországon nem tudott gyökeret verni és nem hozott létre eredeti alkotásokat. Csak iskolai használatra készültek nyelvtani kézikönyvek, még pedig előbb keresztény, mint zsidó részen. A reformáció hatása alatt Európaszerte álmot szőttek a tudósok a héber nyelv közeli rokonságáról a modern nyelvekkel. Magyarországon is így jött létre a hébermagyar nyelvhasonlítás, amelynek irodalma a XIX. sz. elejéig nyúlik le. A XVII. és XVIII. sz.-ban magyar szerzőktől mintegy 10 latin nyelvű héber nyelvtan jelent meg külföldön, 4 pedig külföldi szerzőktől Magyarországon, ami a héber nyelvvel való beható foglalkozásra mutat. A XIX. sz. azonban visszaesést mntat e téren. A zsidó iskolákban csak a bibliatanítás alkalmi kiegészítője a héber nyelvtan, amelyet rendszeresen alig tanítanak. Száz év alatt ezért alig 2-3 héber grammatikajelent meg zsidó szerzőktől Magyarországon.