Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
64 Zsidó ismeretek, tára leztek. Dálnoky Lőrinc 1643. héberből latinra fordította Emmanuele Portó zsidó szerző egyik művét. Ugyanő lelkes buzdító beszédet mondott a héber nyelv megtanulása érdekében. Apáczai Cseri János kolozsvári székfoglalójában rajongó szeretettel szól a héber nyelvről, mint a nyelvek ősanyjáról, mint Dávid és Ézsajás nyelvéről, annak szépségeiről és kifejező gazdagságáról. Héber szeretette Erdélyben és a szombatosok által A kereszténység és zsidóság határvonalán áll a szombatos Péchi Simon a XVII. sz. első felében, akinek alapos héber nyelvismeretéről tanúskodnak nagyszámú fordításai (5Mózes könyve, a Zsoltárok, a Sziddur, egyéb liturgikus és rituális müvek részei), Péchi ez ismereteit kétségkívül külföldi utazásai alatt szerezte, mert itthon nem igen lehetett rá alkalma az erdélyi zsidók csekély száma miatt. De lehetséges, hogy tanulhatott az ez idő tájban Gyulafehérvárott letelepedett szefárd zsidóktól, akik általában magasabb kultúrfokon állottak. Viszont Nagy-Magyarországon ettől a századtól kezdve mind sűrűbben sorakoznak a zsidó tudósok, főként rabbik, akiktől héber nyelvű művek maradtak fenn. E müvek kevés kivétellel mind a talmudi tanulmányok körébe tartoznak. Annál meglepőbb egy igazi héber Költőnek, a móri származású Lewisohn Salamonnak váratlan feltűnése a XIX. sz. elején. Azontúl a héber nyelv Magyarországon, mint a költészet kifejező eszköze, nemigen jön számításba. Voltak ugyan koronkint ügyes héber verselők, különösen fordítók, mint pl. Schönfeld Baruch (1778— 1853) és Bacher Simon (1823-92). De költőnek a legújabb időkig alig válik be más, mint a később Palesztinába elszármazott Avigdor Hámeiri, aki egyebek között Madách Ember tragédiáját is lefordította héberre. A magyar költészet sok gyöngyét már korábban átültették héberre. Nagyobb jelentőségre jutott a héber nyelv Magyarországon mint a zsidó vallástudomány nyelve, miáltal megóvta összefüggését a többi országok enemü tudományával. Észrevételek és interpretációk a Talmud és a decisorok egyes részeihez és főként vallásügyi kérdésekben adott vélemények (responsumok) teszik ki ennek az irodalomnak a java részét. Több folyóirat is szolgálta az ún. rabbinikus irodalmat; a modem zsidó tudománynak van szentelve az 1921 óta megjelenő Hacofe c. folyóirat.
