Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
Richard Gottheil, Bacher Vilmos: Az arámi nyelv és a zsidók 61 mi mondat nem zsidóknak szól. De bár a költő és a próféta változatlanul a ősi nyelven szólt, és bár egyesek szerint a héber irodalom ebben az időben virágkorát élte, a tömegek nyelvében a váltás végbement. Az arámi, mely ebben az időben, az asszír és babiloni birodalmak idején a Közel-Kelet nemzetközi nyelvének tekinthető, egyre nagyobb tért hódított a palesztinai és babiloni zsidó népesség körében, amely megfosztatott nemzeti önazonosságától. Az Akhaimenidák óperzsa dinasztiája idején az arámi volt a hivatalos nyelv az Eufrátesz és a Földközi-tenger közt elterülő minden tartományban104, a zsidók sem állhatták ellent a fontos nyelv terjedésének. A héber eltűnt a hétköznapi használatból, az otthonokból. Nehemjá (ez az egyetlen biztos tanúság a folyamatról) egy alkalommal kifejezte nemtetszését afölött, hogy a vegyesházasságokba született gyermekek „immár nem beszélik a zsidók nyelvét”105. Nem tudjuk, mennyi idő alatt ment végbe a váltás. Az i.e. 300 körül tűnik fel az arámi immár a zsidó irodalomban is. A Krónikák könyvének szerzője egy olyan forrást használ, amely nem csupán a második Szentély történetét dokumentálja arámiul eredetileg106, hanem az összekötő narratíva maga is arámi107. Antiokhosz Epiphanész idején Dániel könyvé nek a szerzője héberül kezd bele történetébe, de mikor színre lépnek a babiloni bölcsek és tudósok, s ők ugyebár arámiul beszélnek, az író mintha csak erre a lehetőségre várt volna, innentől arámiul folytatja elbeszélését108. A két nyelv egymáshoz való viszonya ezekben a szentírási könyvekben jól mutatja, hogyan használták őket azokban a körökben, melyekben és melyeknek a könyv megíratott. A második Szentély idején mindkét nyelv közhasználatú Palesztinában: a héber az iskolákban és a tanultabb körökben, az arámi az alsóbb néposztályok mindennapi életében. Az arámi azonban tovább terjedt, és lett belőle elsődleges nyelv, de nem szorította ki teljesen a hébert. Az utóbbi az iskolák, a tanulás nyelveként megmaradt ugyan (elválaszthatatlan lévén a nemzeti önazonosságtól), de folytonosan ki volt téve az arámi hatásának. E hatás 104 Lásd Ezrá 4:7. 105 Nehemjá 13:24. 106 Ezrá 4:8-22.; 5:1-6.; 7:12-26. 107 Uo. 4:23.; 5:5.; 6:13-18. 108 Dániel 2:4.; 7:28.
