Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
60 Zsidó ismeretek tára Történelem Az arámi nyelv és a zsidók Richard Gottheil, Bacher Vilmos Az ókori héberek idegen nyelv nek tekintették az arámit Minden sémi nyelv közül ez áll legközelebb a héberhez, vele és talán az asszírral együtt alkotják a sémi nyelvek ún. „északi” csoportját. Az ókori héberek mégis idegen nyelvnek tekintették, s száz évvel a babiloni száműzetés előtt még csak a magasan képzett jeruzsálemi előkelőségek beszélték. Az asszír király követét, aki kellemetlen üzenetet hozott urától, héber nyelven szólalt meg, s ezt hallotta volna a fal tetején ülő nép, Hizkijjá király udvarnokai arra kérték, ne beszéljen héberül, hanem a „szírek nyelvén”, mert azt csak ők értik102. A korai héber irodalomban egyetlen arámi kifejezés fordul elő. A Jákob és Lábán kötött szövetség elbeszélésekor értesülünk arról, hogy mindketten a maguk nyelvén nevezték el a barátságuk tanújaként emelt kőrakást. Jákob „Galéd” néven nevezte, Lábán ennek arámi megfelelőjét használta: „Jégár száhádutá”103. Ez a vers arról árulkodik, hogy a héber és az arámi népesség nyelvének eltérése tudott dolog volt. Az arámi kiszorítja a hébert Az arámiból lett végül Izráel anyanyelve, de mielőtt ez megtörténhetett volna, a nemzeti függetlenséget fel kellett számolni, a népet otthonából elhurcolni. Ez készítette elő a nagy változást, amely által a zsidó nép végül megvált ősei nyelvétől, és egyes régiókban teljesen átvette az arámit, más régiókban aramizált hébert beszélt. Ennek a nyelvcserének a közvetlen oka ma nem egyértelmű. A száműzetés maga nem lehetett egyedüli döntő tényező, hiszen a diaszpórában, majd Kürosz király idején, a hazatéréskor működő próféták a néphez héberül szóltak. Jirmijjáhu próféta könyvében az egyetlen ará102 2Királyok 17:26.; Jesájá 26:11. 103 /Mózes 31:47.
