Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
40 Zsidó ismeretek tára Misnai/rabbinikus héber A nyelv második korszakát nevezik misnai kornak, rabbinikus kornak. Ebben az időszakban a gyertya lángja halovány maradt. A misnai hébert a hétköznapokban senki sem használta beszédre, írásban azonban használatban maradt. A Misna, a zsidó vallásjog, a halácha e gyűjteménye a hébernek ebben a formájában íródott. Ez a korszak eltart az i.sz. 200-ig. Középkori héber A harmadik korszak neve „középkori héber”, körülbelül az i.sz. 6. században kezdődik. Ebben a korszakban gyújtották meg újra a gyertya lángját, és újra fényesen világított. Ebben a korszakban, amelyet héber reneszánsznak is szokás nevezni, virágzottak a zsidó művészetek, az irodalom, a kultúra minden ága Európában és a Közel-Keleten. Ez a reneszánsz pozitív hatással volt magára a nyelvre is. A középkori héber sok kifejezést kölcsönzött a középkori görögből, az óspanyolból, az arabból, más nyelvekből. Ebben a korszakban került a héber szókészletbe 2-3000 tudományos, filozófiai szakkifejezés. Egyes új szavakat ősi gyökökből képeztek, másokat használatban lévő héber szavakból képeztek tovább, megint másokat más nyelvekből alkalmaztak saját használatra. Sok nagy teológiai, filozófiai, költői héber mű keletkezett ebben a korszakban, különösen Hispániában és Észak-Afrikában. A középkori héberre sok munkát fordítottak le arabról is. Ez a korszak, a nyelv nagy újjáéledésének kora eltart az i.sz. 13. századig. A középkori héber után megint a pangás kora következik, s a hajdan fényes lángot a kialvás fenyegeti. Ebben a névtelen korszakban csak a rabbik és a zsidó tudósok használják a hébert nagy műveik megalkotására, sőt az egymással való levelezésben, érintkezésben is, de a laikusok nem használják a hébert a hétköznapokban, csakis imáikban és a Tóra, a Talmud és más vallásos müvek tanulásakor. A láng hatszáz éven át pislákol, és már kis híján kialudt volna éppen, amikor eljött a hászkálá, a zsidó felvilágosodás. A mászkilim, a hászkálá nagy szószólói a héberben látták a zsidó kultúra jövendőjét, megvetették a jiddist, Közép-Európa zsidóságának hétköznapi nyelvét. A hászkálá idején indul el a modem héber világi irodalom, keletkezik az első héber regény. De ez csak a kezdet. A láng innentől egyre fényesebb és nagyobb. Itt jön Eliezer Ben Jehudá a képbe.
