Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Chászid filozófia
26 Zsidó ismeretek tára Mitől van a Tóra Tíz Igéje betűinek ehhez ereje? Attól,42 hogy a Tóra és a Szent - áldott legyen! - egyek.” Amiképpen Istennek megvan az a képessége, hogy ex nihilo teremtsen, ugyanúgy megvan ez a Tórabeli Tíz Igéjének is. 2. fejezet A minden pillanatban megújjuló teremtés Az első fejezetben RSZ elmagyarázta, hogy a mindent létrehozó isteni életerőnek állandóan ott kell lennie a teremtményekben, hogy folyamatosan újrateremtse és új életre keltse őket. Ha bármely teremtett lényt akár csak egyetlen pillanatra is elhagyna ez az életerő, az a lény visszaalakulna a tökéletes semmi állapotába, amiben a világegyetem teremtése előtt leledzett. Az eddigiekből levezethető az eretnekeknek adandó válasz, és feltárható a hiba gyökere azoknál, akik ugyan nem tagadják, hogy Isten teremtette a világot, de az Isteni Gondviselést és a Tórában feljegyzett jeleket és csodákat tagadják. Miért tagadják ők ezeket, noha készséggel elismerik, hogy Isten teremtette a világot? Azért, mert: tévednek hamis analógiájukban, amelyben Istennek, az ég és a töld Teremtőjének müvét az ember és az emberi mesterkedés művével hasonlítják össze: Mivelhogy amikor egy ezüstmüves elkészít egy tárgyat, az a tárgy többé nem függ az ezüstműves kezétől. Mert még ha le is veszi róla a kezét, és dolga után megy, a tárgy képe és alakja ugyanaz marad, mint amikor az ezüstmüves kezéből kikerült. Ugyanígy képzelik el ezek a balgák az ég és a föld teremtését. Azt hiszik, hogy az égnek és a földnek, miután megteremhettek, nincs szükségük többé a Teremtőjükre. Következésképp tagadják az Isteni Gondviselést és a Tórában följegyzett jeleket és csodákat, hiszen ezek mutatják, hogy Isten továbbra is fenntartja, sőt újrateremti a világot, sőt időről időre úgy határoz, hogy csodás beavatkozások formájában változtat a természet menetén. De szemük látása el van takarva, s így nem értik az óriási különbséget az isteni alkotás és az ember tevékenykedése és mesterkedése között, mert az utóbbi nem más, mint hogy egy már létező dologból egy másik létezőt készíteni, s csupán a formáját és a képét 42 Zohár 1:24a.; 2:60a.
