Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Háború és béka - Zsidók és a katonaság. Dunaparti haszid hétvége. 5775. cheshvan 7-9. 2014. október 31-november 2 - Zsidó Ismeretek Tára 27. (Budapest, 2014)
Zsidó jog és etika: zsidók a Zsidó Állam seregében
Az intifáda és az öbölháború 87 sága alá került területek egy része vissza kerülne arab ellenőrzés alá, és politikai okokból szükségesnek bizonyulna evakuálni a zsidó telepeseket, akik az érintett területen települtek meg, volna-e joguk a telepeseknek ellenállni a kormány rendelkezéseinek és az izraeli hadseregnek, és megmaradni földjükön? Hasonló probléma merült fel Yamit település kiürítésekor a Sinaiban 1982-ben. Akkoriban heves ellenállás és polgári engedetlenség fogadta a döntést. Végül az izraeli hadsereg erőszakkal telepítette ki a telepesek ezreit és a tüntetőket, ezek után bulldózerrel rontotta le otthonaikat és üvegházaikat. Akkoriban tudomásom szerint egyetlen rabbinikus periodikum sem vetette fel a polgári engedetlenség megengedhetőségének kérdését. A legnyilvánvalóbb probléma e kérdésre adandó válasz eldöntésekor az, hogy alkalmazható-e vajon az „ország törvénye a törvény” talmudi alapelv (diná dömálchutá diná) az izraeli kormány rendelkezéseire is. A megoldáshoz fel kell mérni a diná dömálchutá diná elv alkalmazási körét és közelebbi természetét, többek közt azt is elemezni kell, hogy az alapelvbe foglalt hatalom vajon csak a nem zsidó államhatalmakra vonatkozik-e, vagy a zsidó állam hatalmára is. Az elv alkalmazhatóságának körét sokan sok helyütt tárgyalták már, más öszszefuggésben. A második aspektus kivételes és jobban kötődik ehhez a helyzethez: az az állam, amely feladja szuverenitását egy meghatározott területen, megtartja-e vajon a diná dömálchutá diná jogát azon volt polgárai fölött, akik azáltal, hogy egyszerűen megmaradnak in situ, kívül kerültek a mondott állam joghatóságán? Ávinér rabbi e két kérdés egyikét sem tárgyalja, de fel sem teszi őket. A szerző egyedül azzal foglalkozik, hogy a polgári engedetlenség felségsértésnek minősül-e, amely törvényszegés halállal büntethető, az uralkodó tetszése szerint. Ávinér rabbi kész elismerni, hogy a bibliai rendelkezések szerint felkent uralkodó ma nincs, és ezért a felségsértés vétkébe sem lehet esni, de idézi Náftáli Cvi Jehudá Berlin rabbi érdekes véleményét, miszerint a kormány rendelkezésének engedetlenül ellenszegülni jogosan büntethető halállal. Miután Jósuát elfogadták fővezérnek, Reubén és Gád törzsei kijelentették:180 „Mindenki, aki megszegi parancsodat, és nem hallgat szabadra, bármit parancsolsz neki, halállal lakoljon, csak te légy erős 180 Jósua 1:18.
