Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Háború és béka - Zsidók és a katonaság. Dunaparti haszid hétvége. 5775. cheshvan 7-9. 2014. október 31-november 2 - Zsidó Ismeretek Tára 27. (Budapest, 2014)
Zsidó jog és etika: zsidók a Zsidó Állam seregében
86 Zsidó ismeretek tára Zsidó jog és etika: r zsidók a Zsidó Állam seregében Az intifáda és az öbölháború Responsum az izraeli háborús helyzetek kérdéseiből J. David Bleich (Bleich rabbi (New York) a Bné Jehudá közösség rabbija, a Yeshiva University rós jesivája és a Benjamin N. Cardozo jogi egyetemen a zsidó jogtudomány professzora) Az intifáda és az öbölháború is egy sor korábban nem érintett haláchikus kérdést vetett fel. Ezek egy részét tárgyalja két 1990-1991- ben publikált könyv. A vékonyka Söélot utsuvot Intifada Slomo Avinér rabbitól, az 1987-ben kezdődött első intifáda által felvetett kérdésekkel foglalkozik, amint azt a címe is jelzi, de többnyire általános elvi szempontokra szorítkozik, amilyen például a kollektív büntetés, a sajtócenzúra, a lakosságcsere izgalmas problémája stb. A szerző által levezetett okfejtések takarékosak és inkább eszmei jellegűek, mint gyakorlatiak, de azért igen lényeges problémákat járnak körül. Valamivel bőségesebb Joná Metzger rabbi Söélot utsuvot Szufá bámidbár című munkája, mely az 1990. augusztus és 1991. február közötti öbölháború kapcsán felmerült kérdésekkel foglalkozik. Az utóbbi által tárgyalt kérdések elsősorban a Scud-rakéták veszélyével szembenézni kénytelen lakosságot érintik, illetve a légiriadók idején a védett szobákban való elrejtőzés szükségességét. A válaszok többnyire rövidek és érintőlegesek. A diákok és a tudósok is hasznos segítségnek fogják találni mindazáltal, a források és precedensek keresésekor. Engedetlenség a kormány rendelkezései iránt Az egyik legösszetettebb kérdés, amit Avinér rabbi felvet, azzal a lehetőséggel foglalkozik, amely a kérdés felvetés idején - az egyoldalú 2005-ös gázai kivonulás előtt - még hipotetikus és spekulatív kérdésfelvetésnek tűnhetett. Ha, Isten őrizzen, a ’67-ben Izrael fennható
