Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Háború és béka - Zsidók és a katonaság. Dunaparti haszid hétvége. 5775. cheshvan 7-9. 2014. október 31-november 2 - Zsidó Ismeretek Tára 27. (Budapest, 2014)
Zsidó jog és etika: zsidók nem-zsidó seregben
54 Zsidó ismeretek tára A halasztás lehetősége Talán mert a helyettesítő állítása nem volt többé járható út, a korábbi responsumszerzőkkel ellentétben Dávid Cvi Hoffmann (Verbó 1843-1921) berlini rabbi88 kénytelen volt a lelkiismereti szolgálatmegtagadás közvetlen esetével is foglalkozni. Az első világháború után írta responsumát, s abban úgy nyilatkozik, hogy az ember ne keressen szabadulást a katonai szolgálat alól abbeli félelmében, miszerint a szombatot meg kell törnie majd, mert „itt több forog kockán, mint egy micva”. A katonai szolgálat megtagadása az Örökkévaló nevének megszentségtelenítéséhez (chilid háSém) vezethet, s Hoffmann rabbi figyelmeztet: „mert a zsidók ellenségei azt mondhatnák, hogy a zsidók nem engedelmeskednek az ország törvényeinek”. Hoffmann rabbi következő responsumában89 egy további kérdést is taglal, miszerint vajon köteles-e az ember igénybe venni a diákoknak járó szolgálathalasztást a katonai szolgálat megkezdésének és a vele járó lehetséges szombattörésnek a késleltetésére, vagy inkább tudja le rögtön katonai szolgálatát, hogy annak teljesítése után házasságot köthessen. Hoffmann rabbi a hozzá terjesztett esetről többféle okból úgy ítél, hogy megengedett nem igénybe venni a halasztás lehetőségét.90 A fejtegetés kontextusából világos, hogy Hoffmann rabbi egyáltalán nem lelkesedik a katonai szolgálatért. A kérvényezőnek írja, aki a fia érdekében ír, hogy a halasztás nem volna bölcs, mert esetleg még hosszadalmasabb katonai szolgálat volna a vége, mivel „a fiad talán nem olyan erős most, és esetleg alkalmatlannak bizonyul a fegyveres szolgálatra, és hamar leszerelik, három évvel később azonbeszélve, hogy olyan munkát vállaljon, ami szombatszegéssel jár. Ezt a responsumot ne tekintsük úgy, mintha ellentmondana a Keren löDávid vagy a Lövusé Mordecháj által képviselt nézetnek, mert az előbbi nem háború idején való katonai szolgálattal foglalkozik. 88 Möláméd löhoil, Orách chájim, 42. fej. 89 Uo. 43. fej. 90 Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a responsum a békebeli katonai szolgálattal foglalkozik, és nem tárgyalja az életveszély szempontjait. Háború idején további szempontokat kell számításba venni, nevezetesen az élet megőrzésének elvét, ameddig csak lehetséges.
