Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Háláchá - Zsidó jog: Klasszikus források
Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2008. október 24-26. 42 3. §. Hasonlóképpen: magához rendelheti a népből azokat a mesteremberekét, akikre szüksége van, és munkájára alkalmazhatja őket. Meg kell fizetnie a munkájukat.170 Elvehet minden állatot, szolgát és szolgálólányt, [ha szüksége van rájuk] valamely munkájára. Bérleti díjat kell fizetnie utánuk, vagy meg kell téritenie az értéküket, ahogyan írva van:171 ״[beállítja őket, hogy] szántsák szántását és arassák aratását és készítsék hadiszereit és szekérszereit... Szolgáitokat pedig, szolgálóitokat172 és legjobb ifjaitokat meg szamaraitokat elveszi, hogy használja munkájára.” Feleségek és ágyasok 4. §. Hasonlóképpen: vehet magának feleséget és ágyasokat [azok beleegyezésével] Erec Jiszraél egész területéről.173 A ״feleség” olyan asszonyt jelöl, aki kötubával (házassági szerződéssel) és kidusinnal (a házasság jogi aktusával) vétetett feleségül, az ágyas pedig olyat, aki kötubá és kidusin nélkül.174 170 Ebből úgy tűnik, hogy a korábban említett harcosok nem fizetést kapnak a királytól, hanem természetbeni juttatásokat és lakhelyet. 171 Uo. 12-16. 177 A szolgák és szolgálóleányok valószínűleg a kanaánita, tehát nem héber rabszolgákra vonatkozik, akik uruk háztartása részének voltak tekintve. A király ezeket is igényelhette saját munkájára a fentiek szerint 173 Az IKirályok 1:3-ban le van írva, miként ״kerestek szép leányt Izrael egész határában”, hogy Dávid király mellett szolgáljon. 174 Ez a definíció néhány nehézséget támaszt a zsidó törvénykezés szempontjából Rási az !Mózes 25:6-hoz fűzött kommentárjában úgy értelmezi ezt, hogy ágyas az, aki a kidusinnal odaszentelte magát az emberének, de beleegyezett abba, hogy kötubá nélkül él vele. Ennek megfelelően házasságszerű kapcsolat jött létre köztük, és ha más emberrel létesít kapcsolatot, az házasságtörésnek minősül. Maimonidész nem fogadja el ezt az álláspontot, az ágyas intézményét a király kizárólagos jogának tartja, egyedi helyzetnek a zsidó jogban. Egyfelől ez az állapot szerinte nem házasság, másrészt viszont a közte és a király között létrejött kapcsolat miatt soha többet nem tehet az ilyen asszony a másé. Maimonidész álláspontja alapján könnyebben érthetővé válik egy egyébként nehezen magyarázható szentírási elbeszélés. A 2Sámuel 16-ban tudatva van velünk, hogy amikor Dávid király elmenekült Jeruzsálemből lázadó fia, Ábsálóm elöl, az ágyasaira hagyta a palotát. Absálóm, amikor elfoglalta a palotát, tanácsosaira hallgatva ״bement” a király ágyasaihoz. A tanácsosok szerint ez megerősítette helyzetét a nép szemében. Ha az ágyasok valóban feleségnek lettek volna tekintve, ez házasságtörés lett volna, és egy ilyen nyílt bűn semmiképp sem nyerhette volna el a jeruzsálemi nép tetszését. Míg ha Maimonidésznek van igaza, és az ágyasok középúton álltak a szerető és a feleség között, a velük hálás bűn volt ugyan, de nem olyan komoly vétek, mint a házasságtörés lett volna. Mindazáltal Dávid király soha többé nem létesített velük intim kapcsolatot, halálukig ״eleven térjük özvegyeként” éltek, mert nem lehettek többé a másé.
