Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5768. chesván 21-23. 2007. november 2-4 - Zsidó Ismeretek Tára 13. (Budapest, 2007)
Zsidó történelem
Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2007. november 2-4. 88 Zsidó történelem Mi a cionizmus? Cion az ókorban A ״Cion” szó először 2Sámuel 5. fejezetében olvasható. A Biblia elmeséli Jeruzsálem elfoglalását. Eközben említést tesz egy ״Cion” nevű erődítményről. Ebben az időben Dávid király már 7. éve uralkodott Hebronban. Ezután foglalta el a jebuziták kezén lévő Jeruzsálemet, és ide tette át székhelyét (I.e. 1000.) és a várost az ország fővárosává tette. Jeruzsálem egyik erődítményének a neve volt Cion. Ennek helyén épült fel végül is Dávid városa - az első monarchia fővárosa. Jeruzsálemre való jussunk tehát 3000 éves történelmi múltra tekint vissza (2Sámuel). Ismertek Jesajahu próféta jóslatai Cionról - Jeruzsálemről, a béke városáról, ahonnan a Tóra szavai szállnak majd a világ népei felé. A zsoltárokban gyakran találkozunk a Cion szóval: pl. a 137-esben: Babilon vizei mellett sírtunk és vágyódtunk Cion felé. Azonban a Cion szó szimbolikusan nemcsak Jeruzsálemet, hanem az egész országot is jelenti a zsidó nép számára. A II. templom pusztulása után a diaszpórába jutott nép soha nem szakitóttá meg kapcsolatát Cionnal. Mindig voltak ״Cion siratói”, ״Cion számkivetettjei”. A vallás pedig évszázadokon keresztül tartotta fenn bennünk az odatartozás érzését. Imáinkba foglaltuk Ciont és kelet felé fordultunk naponta. A középkorból ismeretesek Jehudá Hálévi gyönyörű ״ Cion énekei ". A zsidó nép mindig is várta a Messiást, aki majd visszavezeti a népet országába és felépíti a régi szentélyt a Templom helyen. Az újkor vallásos visszatérői A XIX. század új szelleme azonban változást hozott. A zsidó nép egyes tagjai úgy vélte nem elég a Messiásra várni, hanem cselekedni kell és a nép egy része vissza kell hogy térjen, ott letelepedve, az ország földjét megművelve. A szarajevói származású Jehudá Alkalay a dél-magyarországi Zimony nevű városkában élt, ahol szóval és írással propagálta a a visszatérést. Nagy jelentőségű munkáit a Kabbalára, a Talmudra, és már misztikus jellegű írásra alapította. Európa különböző városaiban, így Londonban is megfordult. A lengyel származású rabbi, Kalischer, Németországban prédikált és különböző írásokban, könyvekben terjesztette a visszatérés fontosságát. A harmadik rabbi magyarországi falu szülötte volt, Natonek József-
