Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5768. chesván 21-23. 2007. november 2-4 - Zsidó Ismeretek Tára 13. (Budapest, 2007)
Zsidó történelem
89 Mi a cionizmus? nek hívták. Időben megelőzte a többieket. Már 1851-ben megírta héberül és németül az Isteni kinyilatkoztatás című müvét, amit azonban soha nem adott ki. 1861-ben jelent meg magyarul ״A Messiás", mit azonban a magyár hatóságok elkoboztak. Ezekben a müvekben Natonek, az előbbi rabbikkal ellentétben, nem a vallás alapján hirdette a visszatérést, hanem a történelmi jog alapján követelte a független, nemzeti állam felállítását. Konstantinápolyba utazott - az Alliance ajánlólevelével -, 30 évvel Herzl előtt, hogy a szultántól engedélyt szerezzen a zsidó nép letelepítése érdekében. Ő volt az első politikai cionista. Akit azonban a történelem jogtalanul elfelejtett, az Moses Hess, a filozófus volt. Kezdetben marxista elveket vallott. 1862-ben publikálta a ״Rom und Jerusalem"-et, amelyben ״megjósolta” a zsidó nép nemzeti újjászületését. Hess már itt megállapította, hogy ez a folyamat, az európai kis népek szabadságmozgalmaihoz csatlakozik. Herzl megjelenése előtt tehát ők voltak a mozgalom előfutárai. Herzltől az államalapításig A század végén Kelet Európában egyre kiterjedtebbé vált a Chibát Cion nevű mozgalom, amelynek követői Chovevé donnák nevezték magúkát. Az ideológiájukat Dr. Pinsker alapozta meg. Alapvető munkája az 1882-ben megjelent ״Autoementipation" volt. A mozgalom nagy nevei: Achád Háám, Smolenskin, D. Gordon voltak. Rotschild báró (Edmond de Rotschild) anyagi segítségével földművelő telepeseket indítottak útnak Palesztinába. A ״cionizmus" szót azonban elsőnek N. Birnbaum írta le, aki 1895-ben a ״Selbstemantipation" című füzetében új zsidó nemzeti mozgalom szükségességét hangoztatta, ellenben az eddig vallásos és filantróp irányzattal. Cionista mozgalomról és cionzmusról azonban először - 1896- ban - a Dreyfus per nyomán született Judenstaat beszél (A cionzmus alapmunkája és forrása — Herzl Tivadar). A következő évben Herzl már összehívta az Első Cionista Kongresszust és megalapította a Cionasta Világszervezetet. Az első cionista kongresszus helye Bázel volt, ahol a programbeszédet honfitársa, Max Nordau tartotta. Az alapvető mondanivaló a ״Közjogilag biztosított otthon a zsidó nép számára, Erec Jiszraelben” volt. Ez volt a bázeli program első mondata, amire Herzl azt mondta, és írta a Nap/ójában: ״Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok 5 vagy legfeljebb 50 évig és meglátjátok". 1917. november 2-án Lord Balfour, angol külügyminiszter Rotschildhoz írt levelében megígérte a zsidó nemzeti otthon felépítését Erec Jiszráelben. A Balfour Deklarációt 1920-ban, San Remóban, a békekonferencia paragrafusai közé iktatták. Az angolok kapták azt a feladatot, hogy Balfour ígéretet megvalósítsák. 1947-ben - tehát pont 50 évvel a Napló bejegyzése után - osztották fel Palesztinát, zsidó és arab területre.
