Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5768. chesván 21-23. 2007. november 2-4 - Zsidó Ismeretek Tára 13. (Budapest, 2007)
Zsidó történelem
83 A magyarországi zsidók emancipációjának története Az előítélet önösséggel frigybe lépett? S ez az: mi a zsidók polgárosítása kérdését oly nehézzé teszi; ez, miért a kormány jó szándékát — még a kevésben is, amit adott — rosszallni, a törvényhozás határozatait rágalmazni érdemes vala. Mert hogy ok nincs, mely a zsidók polgárosítása ellen felhozva, a józan ész elfogulatlan ítéletét meggyőzhetné, hogy nincs egyetlen erősség, mely vagy semmit, vagy éppen az ellenkezőt nem bizonyítaná, arról meg vagyok győződve, s ezt reményiem kimutathatni. Uo. 16-17. 1. Lőcse város követe, Wéber Károly az 1844. szeptember 27-i páriáménti ülésen azzal vádolta meg a nemességet, hogy a zsidókat, az ő, azaz a városok nyakába akarja varmi. ״A felolvasott törvényjavaslatot - mondja Wéber - szabad szelleműnek tartanám, de miután egyrészről a törvényhozásból kizárt városok felszólamlása ellenére mindent elkövetett, s a zsidóknak minden jogokat megadott, csak hogy azok a városokba összetóduljanak - másrészről pedig még csak azt sem engedé meg nekik, hogy a nemesi jószágot zálogképp bírhassák -, az érintett törvényjavaslatot nemcsak szabadszelleműnek nem tartom, sőt mint ezekből látom, hogy a nemesi rend csak más és különösen a polgári rend rovására akart liberális lenni.” Gyurgyák János: A zsidókérdés A4ag\ (Írországon, 270. 1. Az optimista emancipációs nézet Talán nem helytelenül felelhetnénk erre, hogy a szabadság nem oly valami, mit érdemekért jutalmul adni rajtunk áll; hogy az minden embernek vele született joga, melytől vétek nélkül senki által meg nem fosztathatik; mondhatnák, hogy az: mert valaki a polgári jogokkal visszaélhetne, egy egész néposztálynak kizárására elég ok nem lehet; hogy maga Draco csak elkövetett vétkek büntetésében vala kegyetlen, s a legvérengzőbb zsarnok egy népnek vétkeit legfellebb azáltal büntetés, hogy minden tizediket vérezetté; mondhatnám, hogy valakit jobbíthatatlannak hirdetni, kinek jobbításáért semmit nem tevénk, nem igazságos; s hogy miután korunkban a legundokabb gonosztevőre sem szoktunk nyomni bélyeget, a szégyenjel, melyet egy egész nemzetre nyománk, talán éppen olya kegyetlen. De minek ennyi ok? Eötvös József: A zsidók emancipációja (Magvető kiadó, 1981) 19.1. Azt hogy a zsidók vallásos szertartásaik miatt a keresztények lakomáiban nem részesülhetnek (s ez egyike a legkedveltebb okoknak), de elmei-
