Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. 5766. Elul 22-24. 2006. szeptember 15-17 - Zsidó Ismeretek Tára 11. (Budapest, 2006)
Zsidó filozófia
51 Zsidó filozófia Zsidó filozófia Rabbi Jehudá Hálévi: Kuzári: A kazár király értekezései Bevezetés Mind a mai napig a korai középkor rejtélye az a Kazár birodalom, amely — az egyik oldalán az iszlámmal, a másikon pedig a keresztény Európával körülvéve - próbálta túlélni önmagát. Sok történész szerint a kazárok egy része - különlegesen a nemesség - egyenesen a zsidó vallást választotta. Arthur Koestler a Tizenharmadik törzs című könyvében odáig elmegy, hogy azt állítja, a mai magyar zsidóság nagy része a kazár betértek leszármazottja. Már nem sokkal a Kazár Birodalom széthullása után, a XI. században, megindította e történet a híres zsidó gondolkodó és költő Jehudá Hálévi rabbi (c. 1075-1141.) tollát, aki egy elképzelt filozófiai beszélgetést írt le a Kazár király és az akkori vallások gondolkodói között. Ebben a beszélgetésben nagy szerepet kap egy rabbi. Az alábbiakban közlünk egy rövid fejezetet ebből az egyedülálló filozófiai műből, a ״Jámbor ember” ideális útjáról és az imáról. 3. fejezet A jámbor ember és a fohász Káros-e a világtól való elvonulás? 1. Mondta a rabbi: Isten szolgája a mi Tóránk útmutatásának érteimében nem vonul el a világtól, ugyanis ez nagy teher lenne a világ és maga számára olyannyira, hogy végül ez oda vezetne, hogy meggyülölje saját életét, amit pedig Isten jóságában adott neki, miként írva van: ״napjaid számát teljessé teszem”76 illetve ״hosszú életű légy”77. Isten szolgája tehát kell, hogy szeresse a világot és a hosszú életet, mert ez teszi lehetővé, hogy 76 2Mózes 23:26. 77 5Mózes 22:7.
