Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)

Áldások

MINCHÁ/DÉLUTÁNI IMA 133 Minden élő neked hálálkodik, szelá, és igazából dicsőíti Nevedet. Bizony Te vagy mentségünk és segítségünk Istene. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki­­nek Neve ״a Jóságos”, akit hálaadás illet! (Meghajtunk.) Böjtnapokon az előimádkozó az Ámidá ismétlésénél ezt mondja: וניהלא Istenünk, őseink Istene, áldj minket azzal az áldással, mely három­­szór ismétlődik a Tórában, melyet Mózes szolgád írt, s melyet Áron és szent kohanita ivadékai mondtak el: Áldjon meg az Örökkévaló, és vigyázzon rád! [Közösség:] Ez legyen az akaratod! Világítson rád arcával az Örökkévaló, és legyen kegyes hozzád! [Közösség:] Ez legyen az akaratod! Fordítsa feléd arcát az Örökkévaló, és adjon neked békességet! [Közösség.-] Ez legyen az akaratod! (4Mózes 6:24-26.) Közösség רידא Hatalmas a magasságokban, ki erejed teljében trónolsz, Te vagy a béke, és béke a Neved! Bár jónak látnád, hogy békés örök életet és áldást hozz ránk és egész népedre, Izrael házára! Böjtnapokon ezt mondjuk: םיש םולש Hozz békét, jólétet, áldást, kegyet, szeretetet és irgalmat reánk és néped, Izrael egészére! Áldj meg minket, Atyánk, mindannyi­­unkát, arcod fényével, mert arcod fényében ajándékoz­­tad nekünk, Örök Istenünk, életet adó tanodat, kegyes szeretetedet, jó tettet, áldást és irgalmat, életet és bé­­kességet, és úgy tetszik neked, hogy mindig és min­­den órában békéd áldását áraszd népedre, Izraelre! םולש בר Hozz min­­dig nagy békességet népedre, Íz­­raelre, mert Te vagy az Úr, minden béke ura, és úgy tetszik neked, hogy mindig és minden órá­­ban békéd áldását áraszd népedre, Izraelre! Ros HáSáná és Jóm Kipur között hozzátesszük: Az élet, az áldás, a békesség és a jó megélhetés könyvében említtessünk meg és jegyeztessünk be, mi és egész néped, Izrael háza, színed előtt, jó élet­­re és békére! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki békével áldja meg népét, Izraelt! Fogadd szívesen szám szólását és szívem gondolatait, Örökkévaló, Szirtem és Megváltóm! (Zsoltárok 19:15.) A halk Ámidáf mindenki folytatja a Táchánunig, de ismétléskor az előimádkozó itt fejezi be.

Next

/
Thumbnails
Contents