Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)
Hétköznapi imák
SÁCHÁRIT/REGGELI IMÁK 66 Ha valaki elfelejtette mondani a fenti betoldást, és még nem fejezte be az Amidéi, újra a Röcénél (״Fogadd szívesen...”) kezdi (65. oldal). Ha már befejezte az Amidét, akkor újból elölről kell mondania. Mindez nem vonatkozik Ros Chodes estéjére, amikor nem kell pótolnia. הניזחתו Szemünk láttára térj hát vissza Cionba irgalmadban! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki visszahelyezi Jelenlétét Cionba! 18. Hálaadás Mialatt az előimádkozó az Ámidá ismétlésénél a Módimoí mondja, a közösség halkan a következőt: םידומ Hálásak vagyunk neked, hogy Istenünk, őseink Istene vagy, minden halandó Istene, teremtőnk, a kezdet teremtője. Áldás és hála jár nagy, szent Nevednek, amiért éltettél és megtartottál minkét. Úgy éltess és tarts meg minkét továbbra is, gyújtsd egybe szétszórtjainkat Szentélyed udvarába, hogy betarthassuk törvényeidet, és teljesíthessük akaratodat, hogy tiszta szívből szolgálhassunk, mert hálát adtunk neked! Áldott a hálaimák Istene! םידומ (Meghajolva:) Hálásak vagyunk neked, hogy Te vagy Örök Istenünk és atyáink Istene mindörökre, életünk bérce, segítségünk pajzsa, Te vagy az nemzedékről nemzedékre. Hálát adunk neked, és hirdetjük dicsőségedet életűnkért, melyet kezedben tartasz, lelkűnkért, mely nálad van letétbe helyezve, csődáidért, melyek nap mint nap kísérnek minket, minden este, reggel és délben látott csodás és jó tetteidért. Jóságos vagy, mert nem szűnik irgalmad, irgalmas vagy, mert nincs vége szeretetednek, mindig is benned reménykedtünk.
