Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - II. Váethchannán

vr, 4DEUTERONOMIUM—Vócthchannán83

gyäzz, hogy teljesítsd azért, hogy jó dolgod legyen és hogy megsokasodjatok nagyon, amint megígérte neked az Örökkévaló, őseitek Istene, a tejjel-mézzel folyó országban. 4. Halljad Izráel, az

kökkel és anyagias jelentésű szavakkal ki nem fejezhető. Ezért kapcsolódik a Tíz ige első kijelentéséhez a faragott képek és ábrázolások szigorú tilalma. Hogy milyen mély igazság van ebben, annak illnsztrálására néhány sort idézek egy 1858-ban, Majna melletti Frankfurtban megjelent nyolckötetes (nem zsidók számára írt) áhítatos és épületes ,,Stunden der Andacht“ című vallási műből, amelynek első kötetében az utolsó hitszónoklat címe: ״Schädlichkeit bildlicher Vorstellungen von Gott“. Ezek a sorok így hangzanak; ״Bizonyára ezrek és ezrek élnek, akik a legfelsőbb végtelen lényt, a rengeteg világegyetem korjnányzóját emberi alakban képzelik . .. Amily balgatagnak vélnéin, ha valaki az emberi szellemet színekkel, festékekkel, vagy testi formákkal akarná ábrázolni, époly balga, sőt még esztelenebb valami hasonlót tenni a legfelsőbb szellemi lénnyel. Hogyan is lehet az öröklétűt az esendővel, a végtelent a végessei, a láthatatlant a láthatóval, a szellemet a testtel kifejezni? Nem olyan őrület-e ez, amelyet első.meggondolás után még a gyermek is kénytelen elutasítani? Bármily nagy legyen a festő művészete, mégis a legjelesebbnél is csak az elmének eltévelyedósé és megbocsáthatatlan Ízléstelenség a világegyetem alkotóját, örök és legfelsőbb bíráját élőknek, holtaknak, egy izmos, fehér szakállú, jól öltözött öreg ember képében feltüntetni. Az ilyen képek vallástalanok, a gyermekek kedélyét hamis és méltatlan képzetekre vezetik, és hasonlókat idéznek elő a tudatlan felnőtteknél is“.

Ezek a nemzsidó szerzőtől származó meggyőző szavak eléggé élénken világossá teszik, mily uiéltú volt, mily helyes volt és mily tökéletesen megokolt volt a zsidóság részéről még a mártírságot is vállalni azért, hogy az Egyisten-eszménck azt a fenséges és tökéletes tisztaságát megőrizze, mely a Semá hat szavában kifejezésre jut és őrök időkre él. (Dr. Hevesi Simon.)

4—9. Miután Mózes áttekintette a Tíz parancsolat adásanak történetét, áttér a Tóra másik nagy alapeszméjének hirdetésére: Isten egysége és Izráel megingathatatlan hűsége Iránta.

Ennek a résznek első verse, amelyet héber kezdőszava után Seznd-nak neveznek, jelszava és hitvallása lelt minden időkön keresztül az egész zsidóságnak. Isten egységének alapvető igazságát hirdeti ez. A következő versek (ft—9.) közük az ezen igazságból következő alapvető kötelességeket:

6*