Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - II. Váethchannán

V, 19DEUTERONOMIUM—Váethchannán79

ami felebarátodé! 19. Ezeket az igéket mondta az Örökkévaló egész gyülekezetetek előtt a hegyen a tűz, a felhő és a sűrű köd közepéből, hangos szóval, amelyet nem követett semmi egyéb, és felírta ezekel kél kőtáblára és átadta nekem.

20. És történt, hogy midőn hallottátok a hangot a sötétségből, míg a hegy tűzben égett, odalépteíek hozzám mind a törzseitek fejei és véneitek;

21. és mondtátok: íme, megmutatta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk, dicsőségét és nagyságát és hallottuk hangját a tűzből; a mai napon láttuk, hogy Isten beszélhet az emberrel és az éleiben marad. 22. De most miért haljunk meg? Mert megemészthet bennünket ez a nagy tűz; ha még tovább is hallgatjuk az Örökkévaló, a mi Istenünk szavát, akkor meghalunk. 23. Mert hol van még olyan halandó, aki hallotta volna az élő Isten hangját, mint mi, amint beszélt a tűzből, és életben maradt? 24. Lépj te oda és halljad mindazt, amit az örökkévaló, a mi Istenünk mond, és te mondd el nekünk mindazt, amit az Örökkévaló, a mi Istenünk szól hozzád, és mi meghalljuk és megtesszük. 25. És az Örökkévaló meghallgatta szavaitok hangját, amikor szóltatok hozzám; és mondta nekem az Örökkévaló: Hallottam e nép szavainak hangját, amelyek hozzád szóltak; helyesen mondták mindazt, amit

22. megemészthet bennünket ez a nagy tűz. Nem az isteni kinyilatkoztatás, hanem az azt kísérő jelenségek töltötték el őket félelemmel.