Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - II. Váethchannán

74

« ס רומש םוי־תא תבשה ושךקל npfp דןוצ 1

3! העדי :ךיהלא םימ;תשש דבעת תישעו :ךתהאלמ־לב 4! םויו יעיבשה תבש 1 ,דוהיל ידןיהלא אל הישעת «־*י־־יכ

r : j «.ד ײ *•*

r j I A

־; jv ז

הכאלמ התא ךןןבו ךתבו ךדבעו דןתמאו דןךושו דןךמהו לכן ךתמהב ךךגו רשא דןײךעשב ןעמל זךונ; ךןךבע יט ךתמאו :ךומכ תרכזו דבע־״כ תױד 1 ןךאב מירצמ

ןנחתאו ה

Istened nevével hiúságból; és ne esküdjél az Én Nevemmel, hogy hazudjál“. Minden esküt, még ha igaz is, kerülni kell, tanítják a rabbik. Nem általánosan ismert dolog, hogy Izraelben minden időben nagyon sokan követték azt az elvet, hogy egyáltalán ne esküdjenek, csak ha a törvényszék követeli az esküt ítélethozás céljából. Ma jámbor keleti zsidók néha inkább eltűrnek jelentékeny anyagi veszteséget, semhogy panaszukat esküvel erősítsék. És a Béth Din is lebeszélni igyekszik a felet az esküröl az olyan ritka esetben, midőn az egyik fél követelni akarja az. esküt.

12—15. A negyedik parancsolat.

12. őrizd. Héberül *ודש. Exodusban: ידז (”Emlékezzél). A hagyományos magyarázat szerint az ״emlékezzél“ a cselekvő parancsolatokra vonatkozik: a szombat borral való nicgszentclésére, az imára és a szombat örömteljes megünneplésére; ezzel szemben az ״őrizd“ szó pedig arra hívja fel figyelmünket, hogy ne szegjük meg a szombatot hétköznapi munkák végzésével vagy vé* geztetésével olyanok által, akik tőlünk függnek. Ezért érthető, hogy ilt hozzáfűzi a szolgákra vonatkozó munkatilalomhoz az emlékostetest az egyiptomi rabszolgaságra (Biúr). A hagyomány szerint a két szó (״őrizd‘‘ cs ״emlékezzél“) egyszerre hangzott el (רוכז דודשו װכד: ךחא Sebúóth 20 b. Sclomo Álkabecnek péntek estére írt himnuszában persze a két ige fel van cserélve, mert a vers akroszlichonja, amely nevének kezdőbetűit tartalmazza, így kívánja ezt meg.) Ez azt jelenti, hogy a Druteronomiumhan előforduló változtatás semmi olyat nem mond. ami már az Exodusban nem lett volna meg, amelyet Isten a Szinaj hegyén kinyilatkoztatott. Mózes itt az erőteljesebb kifejezést használja, mert a feddöbeszédéhen gyakorlati célokat követ, t. i. a páráncsőlátók ״megőrzését“ a nép által.