Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)
Deuteronomium magyarázatokkal - V. Sófetim
DEUTERONOMIUM—Sóf étim 259 Izráelben a vagyon soha nem volt noli me längere; és az egész rendelkezési jogot fölötte nem tekintették feltétlennek, amint ezt a szombat-év és a tized törvénye bizonyítja. .,Aki azt mondja: ami az enyém, az az enyém és ami a tied, az a tied, az úgy beszéi, mint Szodoma polgárai“ (Ábóth, V. 13). A tulajdon jogának az alárendelése az emberiesség jogai alá, megmagyarázza a szegények helyzetét és jogait a zsidó államközösségben. Ez új elmélet volt a világ történetében; olyan felfogás, amely nem származhatott sem Egyiptomból, sem Görögországból, sem Rómából, tehát eredeti. ״A héber államközösség olyan volt, amelynek ideálja, hogy minden enibér saját szőleje és fügefája alatt ülhessen és senki se zavarhassa vagy ijeszthesse; amit még a rabszolga is remélhetett és ahol még a teherhordó állat is megpihenhetett. A jóbél harsormjának hangjára a rabszolga szabaddá lett, és az ország új felosztása ismét biztosította a legszegényebbnek is az ő jogos részét a mindnyájuk Teremtőjének adományából. Az aratónak hagyni kell valamit a böngésző számára, s az ökör száját sem szabad bekötni, mikor a gabonát tapossa“ (Henry George). IV. Népképviselet és szólásszabadság. A próféták küzdelme minden visszaélés ellen, amit akármelyik elnyomó erőszakosan elkövetett, állandó volt a zsidó történelem egész folyamán. Sámuel óva inli Izráel törzseit, hogy ne kövessék a keleti zsarnok útjait, és jóval ftlijáhú előtt a királyi bűnös felé dörgi Nátán próféta: ״Te vagy az az cm• bér!“, miután a király kimondja az ilélelel, hogy az olyan ember, aki a próféta által elbeszélt gazságokat elkövette, halált érdemel. Tekintettel arra az egyedülálló szerepre, a melyet a próféták játszottak a zsidó nép erkölcsi fejlődésében, még a szabadgondolkodó John Stuart Mill is elismeri a próféták hatalmas befolyását az igazi demokrácia ideáljainak megőrzésében. Öbennük látta élő megfelelőjét a mai szólásszabadságnak és sajtószabadságnak. Hasonló több inás mai tudós ítélete is: ״A prófétai szellem jellegzetessége volt, hogy az emberi vadságot értelmetlennek tekintették, mint aini ellenkezett a természettel és a józan ésszel. A világ igazságtalanságainak láttára a próféták szíve vérzett, mert megsértették az isteni szellemet és méltatlankodásuk kiállása visszhangozta az Istenség haragját. Görögországnak és Rómának megvoltak gazdagjai és szegényei épúgy, 17*
