Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - V. Sófetim

XVII, 12DEUTERONOMIUM—Sofetim

221

ked mondanak se jobbra, se balra. 12. És az a férfi, aki rossz szándékkal cselekszik, nem hallgatván a papra, aki ott áll, hogy szolgálja az Örökkévalót, a te Istenedet, vagy a bíróra, az a férfi haljon meg; és pusztítsd ki a rosszat Izraelbői. 13. És az egész nép hallja és féljen és ne cselekedjenek többé rossz szándékkal.

14. Ha bemégy az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, és elfoglalod azt és lakni fogsz benne és azt mondod: királyt óhajtók tenni magam fölé, mint mind a népek, amelyek körülöttem vannak, 15. bízvást tehetsz magad fölé királyt, azt akit az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt; testvéreid közül tégy magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé idegen férfit, aki nem testvéred. 10. Csak ne szerezzen makiválaszt. A király Isten választottja legyen; v. ö. I. Sám. X, 24: ״Látjátok ezt, akit kiválasztott az Örökkévaló“. Isten az ő választását az illető kor prófétája által tudatta.

idegen. A második templom idejében a rómaiak Heródest és rokonait, akik edómitu. származásúak voltak, segítették Júdeu trónjára. Midőn az egyik herodiánus király, I. Agrippa olvasta ezt a verset a templom udvarában az elengedés évének végén, ״könnyekre fakadt, mert méltatlannak ítélte magát a királyi trónra idegen származása miatt. Erre a nép ezekkel a szavakkal vigasztalta: ״Te a mi testvérünk vagy“ (Szóta 41 a).

ne szerezzen magának sok lovai. Háborúra. Nem volt kívánatos, hogy harcias hajlamú legyen. ״A régi királyok lovainak száma arányban volt katonáinak számával és hadi erejének mértéke volt lovainak száma“ (Radin).