Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)
Deuteronomium magyarázatokkal - II. Váethchannán
110 És az állítólagos ״átitatása a2 egész életnek vallással a politeizmus alatt" nem tartotta távol a görög politeizmus követőit az erkölcsi lazaságtól, kicsapongástól és embertelen viselkedéstől háborúban és békében egyaránt. Ami pedig az ״életöröm“ növelését illeti — ez az ״életöröm" még a görögök között is, úgy látszik, csak kevesek kiváltsága volt. A görög társadalom széles alapokon igazságtalanságon, t. i. rabszolgaságon nyugodott; és Görögországban a ״lélekkel bíró szerszám“, ahogy Aristoteles nevezte a rabszolgát, meg volt fosztva minden emberi jogtól. Továbbá nagyon nehéz belátni, hogy miben állott az ,,életöröm“ az emberáldozatok számára, akiket bemutattak a pogány sémiták, szlávok, germánok, görögök. Ritkán gondolnak arra általában, hogy a hellén világban mindenütt megtaláljuk az emberáldozat nyomait. Csaknem mindegyik isten kultuszában és a független görög államok minden korszakában találkozunk emberáldozatokkal. A római birodalomban a politeizmusnak ez az utálatos kísérő jelensége felfedezhető mai időszámításunk IV. századáig; Indiában az özvegyek elégetését csak 1840-ben szüntették meg. A politeizmus védelmére felhozott többi érv épily tarthatatlan. A gyönyörködés a természet világában nem korlátozódik csak a politeizmus híveire. Nem lehetett ez idegen attól a néptől, amely az Énekek Énekét alkotta. Nem kisebb tudós és gondolkodó, mint Humboldt Sándor állította, hogy a természet esztétikai szemlélete akkor kezdődött, amikor a tájakat megszabadították isteneiktől és az emberek gyönyörködhettek a térmészet nagyságában és szépségében. Több világi író messzebb megy a monoieizmus lebecsülősében, mint a modern teológusok. F.zek nem riadnak vissza a legkeményebb ítéletektől sem. Renan az egyistenhit keletkezését a sivatagnak tulajdonítja, amely a régi hébereket körülvette. ״A sivatag monoteisztikus“ — mondotta. De elfelejtette megmagyarázni, hogy ha ez igaz, miért maradt a töhbi sémita sivataglakó a politeizmus híve, és miért nem lettek monoteisták a Szahara, a Gobi és a Kalahari sivatagok ősi lakosai. Egyes zsidógyülölő tudósok még tovább mennek. Hogy kisebbítsék Izráel dicsőségét, mint a monoteizmus szószólóját, azt állítják, hogy az Isten egysége ״puszta, terméketlen, aritmetikai eszme“ csak ״minimuma“ a vallásnak. (Különös, hogy a vallásnak ez a ״minimuma“ adta a világnak a Tíz igét, a Zsoltárokat, az egész civilizált emberiség áhitatosságának könyvét, sikerült ledöntenie a bálványokat, megváltoztatni a történelem folyamatát és felszabadítani az emberek fiait a pogány ókor kegyetlenségei alól.) Az antiszemiták némelyike szembeállította a görögök nagylelkű bőségét, amely többszáz istenükben és istennőjükben nyilatko-
