Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 4. Numeri - Zsidó Biblia 4. (Budapest, 2013)
Numeri magyarázatokkal - II. Nászó
22 :הבציקטב יאבו׳ סימה ת^יןי^ס^דםדראסד 23 ןטב לפנלו:ip הדגןס tpf 1 m WO כה^ ״ײא 4־ תלאה הלאה קלה רפקב החלו יק-לא :םיל&ד ןדן?«>זךו ,ד$אה־תא יל־תא םוךלה סילראסה ואבו ,דב םכך» הב םירךאמה :םירמל חקלו !חלה יהי ׳יי^אה א1י תח}«? תאנקל ףוגלו החןמה־תא עםל הקי בירקהו התא לא־« ילל9ל! זייולו זילליל hrajrrp הה־טןא־תא רדבק,־ח ״ החבז&ד רחאו הקזק ה^אה־תא :םימה-תא ,יוקלהו םימה־תא רתיהו, האמטנ־םא תנ9לל 5הוקאבל? ואלו 54 אשנ ה 22. Ámen! Ámen! Eredeti értelme: ״Úgy legyen!“ Egy megelőző kijelentésnek ünnepélyes megerősítése. Ha valaki rámondja az áment az esküre, az annyi, mintha ő maga mondta volna el az eskü szövegét (Sebuóth 29 b). Későbbi korokban az ámen lett a zsinagógában — megkülönbözésül a szentélytől — az imádkozok rendszeres litúrgiai válasza. Gyakran ismételve mondták egy zsoltár vagy ima végén. Nagy értéket tulajdonítottak a rabbik az ámen áhítatos kiejtésének az imánál. ״Ak' az áment kellő áhítattal ejti ki, annak számára kinyílnak a Paradicsom kapui“ (Sabb. 119 b). Ámen a mai beszédben egyik legelterjedtebb szó. Három nagy vallás belevitte a legkülönbözőbb fajú, a legeltérőbb éghajlati viszonyok és kultúrában élő népek mindennapi életébe. 23. egy lapra. A 00ר szó valami vakart vagy simított íróanyagot jelöl és csak átvitt értelemben jelent könyvet (Deutsch). A római korban egy zsidó hitre áttért nő, Helena királynő, arany táblát adományozott a szentélynek, amelyre a féltékenység istenítéletének a fejezete volt rávésve és a papoknak erről a tábláról kellett leírni az esküt (Misna Jóma III, 10. Bávli u. a. 37 b részletesen). törülje bele a keserűség vizébe. Vagy: ״mossa bele a keserűség vizébe“. Jelképes cselekedet, amely azt fejezi ki, hogy az átok ezáltal belekerül az italba. 24. És itassa meg az asszonnyal. Itt a később következő ivásról van tulajdonképpen szó, hiszen csak áldozás után itta meg az asszony ezt a vizet; 26. v. A helyes fordítás ez volna:
