Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - III. Semini
םתאטח םתלץתאו :»ל תזוזדי הנארקתו יתא הלן$? כ יתלכאו תאטח םו^ה ב$ןייה 5י/ע :הרהי עןן^ױ ה^מ כ^יױ :וי^־ימ ם .י״״ 92 ארקיו ינימש י 20. jónak tetszett szemében. Meg volt győződve arról, hogy a papok dicséretre méltó indokból cselekedtek úgy. A tisztaság törvényei. XI—XVI. Leviticus első tíz fejezete a szentély törvényét tártálmázzá a szó szorosabb értelmében. A könyv többi részei — eltekintve egyes paragrafusoktól — nem foglalkoznak a papokkai és az áldozatokkal. Ezeket a részeket a mindennapi élet törvényének lehetne nevezni. A Tóra az emberi élet minden részletét felöleli; az ő szemszögéből semmi nem tekinthető ״világinak“, ami az emberrel kapcsolatban van. A Tóra behatol az izraelita otthonába és ellenőrzi a házi élet legbensöbb vonatkozásait is. Rendkívül fontos a Tórának ezt a jellegzetességét helyesen értelmezni. ״Isten törvénye magába foglalja az élet teljességét, annak minden cselekedetével; és mivel e cselekedetek egyikét sem lehet kivonni az élet egységéből, a Törvény sem zárkózhatik el ezek egyikétől sem“ (Hermann Cohen) Ennélfogva sok olyan dolog, ami csak a fizikai életet érinti, e törvény hatáskörébe tartozik. Nyilvánvaló, hogy ״ép testben ép lélek“ ennek a szemléletnek az ideálja. A következő fejezetekben előírt szabályok ennek az ideálnak az eléréséhez szükséges előfeltételeket írják le, ezért örök értékük elvitathatatlan. Étkezési törvények. XI. A tisztaság törvényei között első helyen az étkezési törvények állanak, mert a mindennapi étkezés közvetlenül befolyásolja az ember egész létét. Ennek a fejezetnek az utóirata, (43. v. és köv.), világosan utal az étkezési törvények céljára. Isten felhozta Izráelt Egyiptomból, hogy ״szent nép“ legyen, ״egv
