Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - I. Vájjikrá
48 LEVITICUS—Vájjikrá és Tóra magyarázásával és közös istentisztelettel áldozó pap és áldozati szertartás nélkül. A szentély csak Jeruzsálemben volt, de zsinagóga ott volt minden faluban, mint a zsidó hit kifejezője, napról-napra és hétről-hétre. ״A szentély volt az oltár, a zsinagóga a tűzhely, de a szent tűz mindkettőn égett. A széntélv pusztulásával kialudt a tűz az oltáron, eltaposta azt a győztes lába, de tovább izzott a tűzhelyen ... a zsidó nép az ő egész, hosszú töri énelme folyamán alig mutathat fel valami csodálatosabbat, mint a zsinagóga megteremtését. Egyetlen emberi intézménynek sincs hosszabb Összefüggő története és egyik sem tett többet az emberi nem emelkedéséért“ (Herford). IV. Az áldozat zsidó értelmezései. A rabbinikus zsidóság elfogadta az áldozati törvényeket, de nem állítja azt, hogy kielégítő magyarázatot talált minden részletére. ״Az áldozati intézkedések a kinyilatkoztatott vallás szerves részét alkották és az írott törvények kötelező erejével bírtak. Nem volt gyakorlati jelentősége azon probléma kutatásának, hogy miért rendelte el ezt így a Törvényalkotó és miért nem máskép. Elég volt az a tény, hogy ö rendelte ezt el Izráel számára“ (Moore). Néha a Rabbik a szimbolizmushoz folyamodtak, persze sokkal kisebb mértékben, mint Philo. Az ő viszonyuk az áldozatokhoz változatlan maradt a különböző korszakokon keresztül és élénk kifejezésre talált Jchúda Hálévi írásaiban a középkorban, S. R. Hirsch és D. Hoffmann írásaiban az újabb időkben. Ez utóbbi szerint az áldozat jelképezi az ember Isten iránt érzett háláját, függését Tőle, a tökéle־ les odaadást, amellyel Neki tartozik, végül az ember bizodalmát Iránta. Az áldozat szimbolikus magyarázatával párhuzamosan halad az úgynevezett jogi magyarázat Ezt képviseli Ibn Ezra és sok tekintetben Náchmánidesz. Ennek az elméletnek lényege a következő: Ha az ember bűnbe esik, életével tartozik Istennek; de a kegyes Gondviselés megengedi neki, hogy önmaga helyett egy hibátlan áldozatot hozzon, amelyre a kéz rátámasztása által képletesen átruházza bűnét. Egészen más Maimonidesz és Ábárbánel racionális felfogása az áldozatról. Maimonidesz szerint az áldozati kultusz hozzáigazodott a nép kezdetleges eszmevilágához és arra tőrekedett, hogy eltérítse a népet pogány szomszédainak alacsonyrendű vallási szokásaitól. (Lásd a Lev. XVII, 7-hez szóló magyarázatot.) Ezért korlátozza a Tóra az áldozatok bemuta
