Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - I. Vájjikrá
LEVITICUS—Vájjikrá 47 ni. A Rabbik és az áldozati kultusz. A Rabbik szerint az áldozat intézménye egyik jele az isteni szeretetnek Izráel iránt. Célja, hogv békét hozzon a világ számára. (Lev. r. IX, 8, 9.) Mindamellett szerintük az áldozati kultusznak nincs uralkodó jellege, hanem egyenlő értékű a Tóra ismeretével és tanulmányozásával, az imával és a jó tét■ lekkel. Az áldozati szertartás egyes részeinek szimbolikus érteimet adtak és mély erkölcsi tanulságokat vontak le belőlük, így pl. az áldozati szabályok bizonyítják, hogy Isten az üldö- 7ötteket pártolja. A szarvasmarhákat elragadják az oroszlánok, a kecskéket a párducok, a juhokat a farkasok, de az Isten azt parancsolta: ,.Ne azokat mutassátok be áldozatul nekem, amelyek más állatokat üldöznek, hanem azokat, amelyek üldözést szenvednek“ (Buba Qama 98 a). Hasonló módon tanította Philo, hogy ״az áldozatok tökéletessége arra utal, hogy az áldózónák is feddhetetlennek kell lennie; hogy az izraelitáknak soha sem szabad az oltárhoz magukkal hozniok lelki gyengeséget vagy gonosz szenvedélyt, hanem teljes lelki tisztaságra kell törekedniük, nehogy Isten undorral forduljon cl tőlük. Nem lehet Isten törvényszéke elé megvesztegetéssel járulni; Isten elutasítja a bűnöst, még ha száz ökröt (hekatomhát) áldoz is naponta és kegyesen fogadja az ártatlant, még hu egyáltalán nem is mutat be áldozatot. Isten előtt kedvesek a tűz nélküli oltárok, amelveket az erények koszorúja övez“. A Rabbik a bűnbánat alapvető fontosságát hirdetik, majdnem mindenhatóságot tulajdonítanak annak az ember lelki életében. ״Megkérdezték a Bölcseséget: ,ha az ember vétkezik, mi legyen a büntetése?‘ A Bölcseség így felelt: .a bűn üldözi a bűnöst. Azután kérdezték az emberek a próféciát, a Tórát és Istent• ,ha vétkezik az ember, mi legyen a büntetéseי‘ A prófécia azt mondta, ,a lélek, amely bűnt követ el, haljon meg‘. A Tóra így felelt .hozzon bűnáldozatot és bocsáttassák meg a bűne‘ Isten azonban így válaszolt: ,bánja meg bűnét és bocsánatot nyer“ (jer. Mákkóth II, 8). A rabbinikus felfogás szerint a bűnbánat az egyedüli feltétele minden engesztelésnek és minden bűnbocsánatnak: ,,Sem a bűnáldozat, sem a vétekáldozat, sem az Engesztelés napja nem használ bűnbánat nélkül“ (Tószefta Jóma V, 9, M. u. o. VIII, 8). Az áldozatok megszűntével a Tóra tanulása, ima és jótékony cselekedetek léptek végérvényesen a templomi kultusz helyébe. Ez az oka annak, hogy a szentély pusztulása nem bénította meg a zsidóságot. A szentély pusztulása után is megmaradt a zsinagóga Tóra felolvasásával
