Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)

Leviticus könyve (Bevezetés)

LEVITICUS KÖNYVE 3 ben együvé tartoznak és ezáltal a nemzetben ébren tartják kiil­­detésének tudatát. Világos tehát, hogy azok a szellemi és erkölcsi célkitűzések, amelyek az áldozatokban kifejezésre jut­­nak, minden időkre a vallás alapgondolatai közé tartoznak. II. A szentség. Ennek a könyvnek másik alapvető gondo­­lata a szentség; azaz az élet, a cselekedetek és a gondolat tiszta­­sága, amint az a ״papok birodalmához“ illik A Leviticus összes rendelkezései ennek a magasztos gondolatnak ,,Szentek legye­­tek, mert szent vagyok Én, az Örökkévaló, a ti Istenelek“ (XIX, 2) a lefordítása a mindennapi élet nyelvére. A szentség aktív elv, amelynek termékenyítőleg kell hatnia és szabályoznia kell életünk és tevékenységünk minden területét. Éppen ezért a XIX. fejezetben a ״Szentek legyetek“ parancsa köré erkölcsi tanok csoportosulnak; a XI. fejezetben viszont az étke­­zési törvényekkel kapcsolatban közli ezt. A szentség törvényé­­nek uralkodnia kell a test felett épúgy, mint a lélek felett, mivel a test az az eszköz, amelyen át a lélek megnyilatozik. A Szent Isten szent népe nemcsak az erkölcsi vétektől tartozik távol tartani magát, hanem minden olyan kultusszal kapcsola­­tos tisztátalanságtól is, amely gyengítené azokat a korlátokat, amelyeket az Izráelt fenyegető szellemi és erkölcsi veszedelmek ellen emeltek. Befolyása. Régi időkben a zsidó gyermek a Biblia tanul­­mányozását Leviticussal kezdte; ״mert a kis gyermekek tiszták és az áldozatok is tiszták, és akik még tisztaszívíiek, foglalkoz­­zanak tiszta dolgokkal“ (Lev. r. VII, 3 végén). Ezt a könyvet a leghelyesebben Izráel nevelésére kifejtett hatása alapján ítél­­hetjük meg. Szigorú törvényrendszerének tulajdonítható, hogy Izráel fiai és leányai mindennemű nemtelenségtől és durvaság­­tói, minden kegyetlenségtől és vadságtól mentesek maradtak. Ennek megszentelő hatása által elérte Izráel az Isten-ismeret legmagasabb fokát, amelyet egy nép valaha elérhet és az egész­­ség és a szentség rendkívüli jelentőségének legteljesebb meg­­becsülése is e könyv befolyásának tulajdonítható. Beosztása. Az I—VII. fejezetek az egyén, a gyülekezet és a papok áldozati törvényeiről számolnak be. A VIII—X. feje­­zetek az istentisztelet bevezetését írják le a befejezett szentély• ben. A XI—XVII. fejezetek a tisztaság és tisztátalanság, a fisz­­tulás és tisztultság törvényeivel foglalkoznak, amelyeknek csúcspontja az Engesztelés napjának intézménye. A XVIII— XXVI. fejezetek törvényeket közölnek a házasságról, az egyéni és társadalmi etikáról (״Szeresd felebarátodat, mint tenmaga­­dat“), az ünnepekről, földbirtokról, és ünnepélyes intéssel zárul­­nak le, amely figyelmeztet bennünket a vallási élet és a nem­­zeti boldogulás között fennálló kapcsolatra. A XXVII. fejezet tulajdonképpen függelék a fogadalmakról és tizedekről.

Next

/
Thumbnails
Contents