Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)

Leviticus magyarázatokkal - I. Vájjikrá

4

ארסיו א

I. FEJ. א

לה*מ ־מומ ד?אל

: vftt M־r אלןקד הןיט־לא דודלו * =9י סף^י^ר^ימ־לאר^ד 8טדל םךא בךיד? 3׳

*סיעז V T. 1.

I. Vájjikrá.

(I-V.)

Az áldozati törvények.

(I-VU)

I. Az égőáldozatok.

1. Es szólította Mózest az Örökkévaló. ״És“ könyvünk és az előbbi könyv között fennálló szoros összefüggésre utal Exodus utolsó fejezete a szentély befejezéséről számol be, Leviticus eleje folytatja Exodus elbeszélését, amennyiben közli azokat a szentéllyel kapcsolatos parancsolatokat, amelyek az áldozatokra és a szolgálatot teljesítő papokra vonatkoznak.

Es szólította, ősi hagyomány szerint a ארקיו szó utolsó betűjét a rendesnél kisebb betűvel írják. A Szentírás régi kézirataiban a szavak között nem voltak hézagok. Ha egy szó utolsó betűje ugyanaz volt, mint a következő szó első betűje — mint itt is — néha csak az egyiket írták ki (Luzzatto). Amidőn késöbb mind a két betűt kiírták, egyiküket kisebb betűvel írták annak hangsúlyozására, hogy eredetileg nem fordult elő a szövegben. — Ez mutatja a nagy tiszteletet és gondosságot, amellyel a régiek a szent szöveget kezelték.

a találkozás sátrából. Lásd Ex. XXV, 22: ״És ott fogok találkozni véled és onnan fogom elmondani néked ... mind* azt, amit parancsolok általad Izráel gyermekeinek“. Mielőtt a találkozás sátora felépült, Mózesnek fel kellett mennie a Szinaj hegyére, hogy átvegye az utasításokat az Örökkévalótól.