Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)
Leviticus magyarázatokkal - VII. Kedósim
XIX, 1 LEVITICUS—Kedósim 189 XIX. FEJEZET. 1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izráel fiainak egész községéhez és mondd nekik: Szentek legyetek, mert szent va-A szentség és az ״lmltatlo del“ fogalma. Mivel az a parancsolat, hogy ״Szentek legyetek, mert szent vagyok Én, az Örökkévaló, a ti Istenetek“, nemcsak ennek a fejezetnek uralkodó gondolata, hanem Leviticus egész erkölcsi törvénykezésének, ezért szükséges a ״szent“ (שחק) szó erkölcsi jelentőségét pontosan meghatározni, megkülönböztetésül a szó nak kultuszi használatától. Először is jelenti Isten fenséges magnsságát és lenyűgöző nagyságát: az isteni szentség jelenlétében az ember érzi, hogy ő csak ״por és hamu“ és leroskad abban az érzésben, hogy ő mily méltatlan Istenhez (Jes. VI, 5). A ,,szent“ szó kifejezi másodszor azt, hogy Isten tökéletesen menles mindattól, ami az embert tökéletlenné teszi és hogy ö távol áll mindentől, ami tisztátalan és igazságtalan; a próféta szavaival szólva; ״Tisztább szemű vagy, semhogy rosszat láthatnál és nyomorúságot szemlélni nem tudsz“ (Chab. I, 13). Harmadszór a ״szent“ kifejezés Isten etikai tulajdonságainak teljességét fejezi ki; ez azt jelenti, hogy több mint jóságos (בום), több mint tiszta (רוהט), több mint igazságos (קידצ); magába foglalja mindezeket egyesítve eszményi tökéletességükben. ״A Szent, áldva legyen Ö“ (שודקה ךורב איה) ez Istennek a legsűrűbben használt neve a rabhinikus irodalomban, és a zsidó tömegek ajkán is ez a név a legnépszerűbb. A rituális használatban a ״szent“ szó személyeket vagy tárgyakat illet, melyek a szentéllyel állnak összefüggésben, vagy vallási célokra vannak szentelve. 2. egész községéhez. A Tóra és szentségének hirdetése Izráel egész közösségének öröksége. Nem az volt a követelmény, hogy legyen a vallásnak egy ״speciálistákból“ álló kis, elkülönített rétege, a nép többsége ellenben tudatlanságba és a babonába süllyedjen. Izráelnek szellemi demokráciát kellett alkotnia (Deut. XXXIV). Lásd az Exod. XXII, 30-hoz szóló magyarázatot.
