Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 3. Leviticus - Zsidó Biblia 3. (Budapest, 2010)

Leviticus magyarázatokkal - VI. Ácháré Móth

־ 1ביכק* ןרדוא רד?(קה-תא ־ןיא זל? ול? לדוגל •ריידל

י וה^צו :תאטח ריעבהו הלצ״ר^א ויל!ע לךוגד ל!ןא$ל

ײ־ייג£ זל5 דמו ד»ל ייל? חל«ל יזיי אק>1ל

11 דמה3:הך בךלהו קהא -®-תא mjrri ול־״עא ־®כו זןן® ־®?י ®1p טקוןר ־®-תא ל-ר^תא^וךל ו !» וךרלן התח&ד־אלמ 3י£יא־לח ל»כ ס*ן«ו י»למ הלז אלמו וילטח תךטק םימס .ךרד איבהו תינןמ :תחירפל

54! ארהיו ירחא תומ וט

e szó etimológiai jelentését illeti, úgy látszik, hogy לזאזע (töve לזלזע לזע) helyett áll. . . לזע pedig (= •לזא) annyit tesz, mint elválni és a reduplikált לזלזע, végképpen, örökre elválni. לזאזעל tehát: örök elválásnak: célzással a nép bűneinek örök eltávolítására“ (Deutsch). A Talmud egyik magyarázata szerint Azázél engesztelési szerez Úza és Azáél bűneiért. Ezek a földre szállt angyalok voltak és bűnösökké lettek. (Jóma G7 b., 1. m. a Tárgum Jerusálmit Gen. VI, 4-hez, ahol Semcházájnak és Úziélnek nevezi ezeket az angyalokat.) Egy másik talmudi magyarázat szerint (u. o.) Azázél rr ״kemény meredek hegy“, utalván arra a sziklára, ahonnan későbbi időkben ledobták a bakot. Ibn Ezra és Nachmanidesz egy pusztai démon névénck tekinti. A legtöbb modern bibliakutató is ezen a véleményen van. De ez teljesen elfogadhatatlan. A ״bakok“־nak a ״szatirok“-nak való áldozást éppen a következő fejezetben tiltja el a Tóra (XVII, 7) Pusztai démonok kultuszát tehát nem lehet összefüggésbe hozni a legszentebb szertartásokkal, amiről a mi fejezetünk beszél.