Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 2. Exodus - Zsidó Biblia 2. (Budapest, 2010)
Exodus magyarázatokkal - II. Váérá
VII, 14 EXODUS—Váérá 81 Örökkévaló. 14. És szólt az Örökkévaló Mózeshez: konok Fáraónak a szíve, nem akarja elbocsátani a népet. 15. Menj Fáraóhoz reggel, midőn lemegy a vízhez, te állj meg vele szemben a fokövetkeztében. Ez időszak után a folyó iszapja rengeteg békát termel; és a levegő megtelik kínzó rovarok rajaival. Ezért érthető, hogy a Nílusnak rendkívüli eliszaposodása óriási mértékben növelte a benne nyüzsgő békák nagy számát; hogy a pusztuló békák nagy tömege hatalmas rovar-rajokat támasztott, ezek viszont a különféle betegségek csiráit terjesztették, amelyek■ megtámadták a Nílus mentén legelő csordákat és nyájakat. De akár a természetes, akár a természetfeletti részre helyezzük a fősúlyt a csapásoknál, nem szabad elfelejteni a célt, amelyet szolgáltak. Mint minden bibliai elbeszélésnél, itt sem az a cél, hogy kimerítő régészeti vagy történeti adatokat kapjunk, hanem hogy erkölcsi és vallásos oktatást nyerjünk. ״A csapások elbeszélése el nem halványuló színekkel van ecsetelve «és jellegzetes didaktikai jelentőségüket nem lehet eléggé megbecsülni. Kifejezésre juttatja az ember legszilárdabb elhatározásainak a tehetetlenségét, ha Istennel akar küzdeni és az ember minden erőfeszítésének eredménytelenségét, ha Isten céljait akarja meghiúsítani“ (Driver). Azonkívül, a harc sokkal többet jelentett, mint a makacs és elvakult zsarnok drámai megalázását. Nem kisebb dologról volt szó, mint Egyiptom bálványai feletti isteni ítéletről. A csapások a főistenségekre sújtottak le, amelyeket emberemlékezet óta imádtak a Nílus völgyében. A folyó is Isten volt; de undorrá vált imádói előtt. A békát, mint a termékenység jelképét tisztelték és rettegéssé vált szemükben. A barom, a szent kos, a szent kecske, a szent bika, mind porba sujtattak. A féreg azoknak kínzója lett, akik bíztak istenségében. Ha mindehhez hozáadjuk a sötétség csapását, amely Rá, a napisten elsötétedését okozta, látjuk az éles ellentétet Izráel Istene, a világegyetem Ura és egy elavult civilizáció érzéketlen bálványai között, amint írva van: (XII, 12) ,,Egyiptom minden bálványán ítéletet teszek, Én, az Örökkévaló״. 14—26. As első csapás: a viz vérré változik. 15. a vízhez. Hogy megtudja, milyen magasra dagadt (Ibn Ezra), mert a Nílus vizének állásától függött Egyiptom gazdasági helyzete; vagy hogy imádkozzék a folyam istenéhez. 6
