Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 2. Exodus - Zsidó Biblia 2. (Budapest, 2010)
Exodus magyarázatokkal - II. Váérá
EXODUS—Váérá 107 követői tovább Írtak és építettek az ő elméleteire, mintha mi sem történt volna“. Wellhausen tisztelői még ma is úgy írnak, mintha semmi sem történt volna. És az ő elméleteit a népszerűsítők, az irodalmi napszámosok és tömegírók még ma is, mint olyan igazságokat hirdetik, melyeknek kétségbevonása eretnekség volna. A mai bibliatudomány vezetőegyéniségei azonban már nem bíznak annyira, mint a régiek az istennevek kritériumában a ״fórrások“ megkülönböztetését illetőleg. Zsidó és keresztény tudósok, mint Hoíl'mann és Wiener, Dahse és Erdmans, W, H. Green és Naville nem dolgoztak hiába; és a kritikai elmélet, amely a 17. században Spinozával, R. Simonnal és J. Astruc-kal indult meg és Wellhausenben és iskolájában érte el csúcspontját, szeműnk láttára összeomlik. (L. m. Dr. Sipos István munkáját: A Pentateuchus mózesi szerzősége. Pozitív kritikai tanulmány. Budapest, 1935.) Dr. B. Jacob emlékeztet arra a tényre, hogy még 1910-ben egy liberális zsidó kritikus annyira hitt a Pentateuchus kritikai elemzésében és szimbólumaiban a J, E, P, D, R, rendszerek igazságában, hogy megengedte magának azt a kijelentést: ״Ha valaki kételkedik a kritikai analízis igazságaiban, épúgy kételkedhetik Newton gravitációs elméletének igazságaiban isi“. Ilyenfajta megállapításban csodálattal láthatjuk a bibliakritika egész iskolájának a dogmatizmusát. Nem álmodtak arról, hogy egyéniségek támadnak, mint Einstein, akik a fizika terén ,1 gravitációs elméletet korrigálni fogják új elméletek alapján, míg mások a Biblia terén ingatják meg a Wellhausenelmélet alapjait és végleg kimutatják, hogy annak feltevései nem tudományosak, hanem már elavultak.