Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal - I. Berésith

1,2

GENEZIS—lierésith

5

volt a mélység színén; és Isten szelleme lebegett a vizek színén. 3. És mondta Isten: ,,Legyen világosság!“ És lett világosság. 4. És látta Isten, hogy a világosság jó, és elválasztotta Isten a világosságot a sötétségtől. 5. És nevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig nevezte éjjelnek. És lett este és lett reggel: első nap.

6. És mondta Isten: ,,Legyen boltozat a vizek közepén, hogy elválassza a vizeket egymástól.‘

teremtés-leírás ellen emeltek, t. i. hogy nem létezhetett világosság a nap nélkül.“

4. hogy... jó. Azaz megfelelt a Teremtő akaratának; ismét a 10, 12, 18, 21, 25. [31, .דנהו בוט דאמ] versekben.

5. nevezte. Azáltal, hogy Isten a világosságot nappalnak nevezte, meghatározta a jelentőségét az emberi élet számára. A bibliai világleremtésben minden az ember körül csoportosul és az ember szempontjából ítéltetik meg.

Es lett este. A bibliai időszámítás szerint a nap a megelőző nap estjével kezdődik. Az Engesztelő nap is, ״estétől estéig“ tart, (Lev. XXIII, 82.), valamint a szombat és az ünnepnapok is.

első nap. Egyes bibliamagyarázók szerint nem közönséges napról, hanem Istennek egy napjáról (ומױ לש ה״כקה), egy korszakról van itt szó. ő előtte ezer év is csak egy napnak számít; (Zsolt. XC, 4). — ״Az időnek földi, emberi mértékét, emberi kéz által készített óra egységeit nem lehet alkalmazni a három első napra, amikor még nem létezett a Nap. A teremtés egy-egy korszakának kezdetét reggelnek, befejezését estének nevezi." (Delitzsch, Zsidó források: .Guttmann, ידוסי תודהיה 49—50). Hasonlóképpen beszélünk mi is az élet hajnaláról és alkonyáról.

6—8. Második nap. Az égboltozat.

6. boltozat. Ég, égboltozat.

a vizeket. Elválasztja a vizeket, amelyek fent az égbolton vannak (a ködöket és felhőket, melyek eső alakjában leesnek a földre), a földi vizektől (folyók, tavak és tengerek).