Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - I. Berésith
58 GENEZIS׳—Berésith (Jer barátom a menyasszony elé, a Szombat elé“). Száműzi a fáradozást és a bánatot — jelképe a halhatatlanságnak, annak az éleinek, amely teljesen Szombat. Lásd Exod. XX. 9—11. Isten teremtője és ura a világegyetemnek, amely az ő jóságának és bölcsességének műve; és az Ember, akit az ö képére alkotott, köteles megszentelni hétköznapi munkáját a szombati nyugalom áldásával — ezek a teremtés fejezetének tanulságai. Célja, kinyilatkoztatni ezt a tant az emberek fiainak, — nem pedig szövegkönyvet adni az asztronómia, a geológia vagy az antropológia részére. Nem az a célja, hogy tudómányos tényeket tanítson, hanem, hogy hirdesse a legmagasabb vallási igazságokat Istenről, az Emberről és a Világegyetemről. A vallás alapvető igazságai és a természettudomány bebizonyított tényei közt valójában nincs tehát ,,ellentét“, mihelyt Vallás és Természettudomány felismerik területük igazi határait. B) Éden kertje. A III. fejezet egyike a legszebbeknek a Biblia fejezetei között. A ״Genezis gyöngyének“ nevezték és elragadtatással olvasták minden korban a kísértés és bünhődés lélektanilag csodálatosan megindokolt leírását. Felülmúlhatatlan művészettel szemlélteti a Szentírás a kísértés kezdetét, fejlődését, tetőpontját, és a bűn következményét. Le/rja az első tragédiát, amely minden ember lelkében lejátszódik — amint az ember elveszti boldog, természetes bizalmát Istenben, szándékosan szembehelyezkedik a lelkiismeret szavával, Isten akaratával. ״Minden ember, aki ismeri saját szívét, tudja, hogy az elbeszélés igaz; saját bukásának a története. Adám ״ םדאaz ember“, és az ő története a miénk“ (Mc. Fgdyen). Szószerint vagy képletesen értendő-e az elbeszélés, a ״kígyó“ állat-e, démon-e vagy csak a Bűn jelképes megszelnélvesítője? Sokféle feleleteket adtak ezekre a kérdésekre; és alapjában véve egvikük sem fontos a zsidó hit szempontjaból . .. Semmi akadálya sincs a zsidóság felfogása szerint annak, hogy a Biblia az élet mély igazságait allegória segítségével közölje az emberiséggel. Bölcseink sokszor tanítottak példázatban; és a tanításnak ez a módja, amint ismeretes, ősrégi módszer a keleti népek közt. Kiváló zsidó gondolkozók, mint Maimonidesz és Náchmánidesz ezt a fejezetet parabolának fogták
