Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - I. Berésith
I, 1 GENEZIS—Berésith 3 I. FEJEZET. 1. Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. 2. A föld pedig puszta és üres volt és sötétség I. Berésith. (I—VI, 8.) A világegyetem keletkezése és az emberi nem eredete. A világ teremtése. a—n. 3.) 1. Kezdetben. Az első vers fenséges összefoglalása a tereintés történetének: Isten a kezdete, sőt az Oka mindennek. A fejezet további részei a teremtés részleteit írják le. Az anyag létrehozása és a Káosz elrendezése között végtelen korszakok múlhattak el. teremtette. A héber sző ארב egyesszámban áll, ami kizárja azt a gondolatot, hogy az ״Elóhim“ — Isten — nevet többesszámúnak tekintsük. A ארב igét kizárólag Istennel kapcsolatban használja a Szentírás. Az emberről mondhatja a ,,készít“ vagy az ״alkot“ kifejezést, de sohasem a ״teremt“ igét, amely az anyag létrehozását a semmiből fejezi ki. Isten. Héberül ״Elóhim“. Az egész Szentírás feltételezi az Istenség létezését: ez tehát nem is lehet bizonyítás vagy kételkedés tárgya. ״Elóhim“, a Bibliában az Isten-fogalmat általánosságban fejezi ki, mint a mándenségnek eredetét és forrását, ״Elóhim“ többesszámban van, ami a héberben gyakran fejezi ki a hatalom teljességét. Itt azt jelenti, hogy az Istenfogalomban benne van az örökkévalóság és a végtelenség fogalma. az eget és a földet. A látható világot: ami fent van (az eget) és ami lent van (a földet). 2. a föld. Az anyag, amiből a Mindenség formáltatott. a mélység. Héberül ״tehóm“, a végtelen mélység, a káosz. 1*