Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal

2

תישארב

א 2

I. FEJ. א

תישארב ארב םי,דלא תא םימשה תאו :ץראה ץראהו

I -־VT r J I V IT T J“ : T ־ /• A• « JTT ^

נ *. ב יתבר

GENEZIS

Mózes első könyvének héber neve: Berésith. Eredetileg Széfer máászéh berésith-nek (— A teremtés könyve) nevezhették. Ennek a görög megfelelője: Genesis kosmou. Röviden (magyaros átírásban): Genezis. Mivel e tartalomjelző név a könyv kezdőszavával azonos, már az ókorban azt hitték, hogy a kezdőszó miatt nevezték így, és e tévedés nyomán a többi könyveket is a kezdő szavakkal jelölték. (Blau: Tanulmányok a bibliai bevezetés köréből 38.). n,t?N"U-nek nevezik az I-től VI—8-ig terjedő részt is, amely a Tórának 54 hetiszakasza (szidra) közölt az első. Ha a Pentateuchus (Mózes öt könyvének görög neve) csak polgári és vallási törvénykönyv lenne, akkor a második könyv (Exodus) 12-ik fejezetével kezdődnék, mert itt találkozunk az első törvénnyel Izrael számára. (Rási). A Pentateuchus azonban sokkal több. mint törvénykönyv. Ez a ״Tóra“ az ״Isteni tan“, amely Izraelnek adatott, és a zsidó népnek kötelessége azt az egész emberiségnek átadni. Ezért, amidőn elmondja Izráel népének eredetét, megállapítja rokonságát az egész emberiséggel, hogy kiemelje az egész emberi nem közös eredetét és együvétartozását. Hogy minden kétséget kizárjon e tekintetben, visszamegy a világ teremtéséig, mert ez a Mindenható és Jóságos Isten alkotása. Egy az Isten, egy az emberiség. Ez az alapgondolat a Genezis tizenegy fejezetében jut kifejezésre. A többi harminckilenc fejezet a zsidó nép alapítóinak Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és gyermekeinek történetét mondja el.