Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - III. Lekh-lekhá
XIII, 16 GENEZIS—Lekh-lekhá 125 I magzataidnak örökre. 16. Magzataidat pedig oly számossá teszem, mint a föld pora, ha valaki megszámlálhatja a fold porát, akkor magzataidat is meg lehet számlálni. 17. Kelj fel, járd be az országot hosszában és széltében, mert neked akarom adni. 18. És Ábrám elvitte sátrait és eljutott és letelepedett Mamré terebintusai mellé, amelyek Hebronban vannak és ott oltárt épített az Örökkévalónak. XIV. FEJEZET. U 1. Történt Ámráfel, Sineár királyának, Arjók, Ellászár királyának, Kedorláómer, Élám királyának és Tideál, Gójim királyának napjaierős, egységes birodalomban, legyőzte az élámitákat és ország» határait a Földközi-tengerig terjesztette ki. A babilóni törvényékét kodifikáltatta. Ezt a kódexet századunk elején fedezték fel. 1945—1902 ante uralkodott. Az utolsó mássalhangzó névének héber formájában, bizonyára megfelel a héber ״el“ — ״Isten“ (vagy ״hatalmas“) szónak. Sineár. A Tárgum ״Babilón“-nak fordítja; úgy látszik, Babilónia egyik egyiptomi neve volt. Talán azonos a ״Sumir“ szóval; 1. X, 10. Áriók, Ellászár királya, Azaz Eriaku, Larsa királya volt, amely Dél-Babilóniában fekszik az Eiufrátesznél. Kedorláómer. Hebraizált forma ״Kudur Lagamar“-ból; annyit jelent ״Lagamar (élámita istenség) szolgája“. Élám. Lásd X! 22. Ekkor Babilónia birtokában volt és ezért Kánaánéban is, amely Éábilónia fennhatósága alá tartozott. Tideál, Gojim, királyának. Tudghula, az ékírásos feliratokban, ״hordák“-nak volt a királya északi Kurdisztánban, amelyekrtek betörései Asszíriába többször szerepelnek a feliratokban (Sayce). Némelyek ״Gojim“-t Gutium, Kurdisztán hébei formájának tekintik, mások pedig a hettita Tu-ud-ha-li-ia királynéwel azonosítják, aki ebben a korban élt.
