Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - II. Nóé
106 GENEZIS—Nőé akik előadták és énekelték a legendákét és meséket a régi hősök nagy cselekedeteiről; és évszázadok folyamán Izráelnek ezek a korai legendái és elbeszélései szilárd irodalmi formát kaptak két meghatározott gyűjteményben. Egyikét ezeknek a feltételezett ״gyűjteményeknek“• E-nek nevezik, mert az Etóhim (azaz: Isten) istennév használatos benne, és azt állítják, hogy az Északi Birodíalom (Izráel) prófétái köreiben keletkezett, a IX. században ante, a másik ״gyűjteményt“ 7-nek nevezik, mert szabályosan használja azt az 1HVH istennevet, amelyet mi Adonájnak (fordításunkban: örökkévaló) olvasunk és szerintük ez Júdea prófétai köreiben keletkezett a VIII. században ante. Egy harmadik irodalmi termék (Deuteronomium) szerintük Jósia király idejében keletkezett; ezt nagy D betűvel jelzik röviden; a Tórának egy negyedik része a babilóni fogságból való visszatérés után jött volna létre, a ״Papok Tana“, amit P-nek neveznek (Priestercodex). De mivel ezek a különböző ״források“ E. J. D. és P. nem léteznek sem együtt, sem külön-külön, az a föltevés, hogy a zsidó történet különböző fokozataiban ezek a különböző részek összeegyeztettek és a ״szerkesztők“ egymást követő sora egybegyüjtötte őket. E kommentár másik helyén ki fogjuk mutatni ennek a felfogásnak teljes alaptalanságát. De ezen a helyen megvizsgáljuk a főokokat, melyek a kritikusokat arra késztették, hogy a tóraszöveget különböző forrásokra osszák fel. ׳Ezek az okok a következők: a) Az állítólagos különbözőség az Istennevek használatában; b) feltételezett eltérések a különböző ״források“ adataiban. És szerintük sehol a pentateuchusban nem olyan világosak az eltérések az Istennevek használata tekintetében és az adatok részleteiben, mint ezekben a fejezetekben, melyek a teremtést és a vízözönt tárgyalják. Ezek a részek tehát a legjobb példái annak, hogy mennyire helytállók vagy nem helytállók a bibliakritikusok állításai. A) A Genezis I. és II. fejezete szerintük két külön elbeszélést tartalmaz •a teremtésről. Genezis I—II, 3 állítólag ״Priestercodex“, P. és szerintük exilium utáni rész; míg Genezis II, 4—25 prófétai elbeszélés, J. és állítólag két évszázaddal régebbi. De van-e egyáltalán két elbeszélés a teremtésről? Lehet Gen. II, 4—25-öt komolyan annak venni? Hiszen mást mond el, mint az első fejezet, nem írja le a nap, a hold és a csillagok, a tenger és lakóinak .keletkezését. Sőt ég és föld is csak közvetve vannak itt említve, egy bevezető szólásmódban. Gén II, 4—25 feltételezi Gén. I-et, kiegészíti azt, és anélkül érthetetten lenne. A két forrásnak feltételezett megkülönböztetése különböző istennevek használata által tévesnek bizonyul mindjárt a kezSetnél. Az Elóhim kifejezést szerintük kizárólag a
